Hírek egy ismeretlen országból

Írásban már nem, de szóban még mindig a régi leket használják. Ami 10szerese az újnak. Tehát, amikor azt mondják, ezer, százast kell adni.
Néhány évben még árakat is írtak ki régiben, vagy az étterem nyugtája is egy nullával többel íródott. Ma már - talán a bankok elterjedése miatt - ez nem szokott előfordulni. Ahogy külföldiül is inkább új lekben beszélnek a turistával.
De albánul még a régit mondják, rendületlenül, sőt az albán újságok is inkább a régi összeget jelzik, bár ők odaírják, hogy régi.

A pénzcsere amúgy 1962-ben történt, az albánok nagyobbik része akkor még nem is élt!!!

100 évvel ezelőtt az Albán Alpokban a kukoricakenyér volt a fő eledel. Ahol nem termett meg a kukorica, ott a városból hozták öszvér vagy asszonyháton a kukoricát. A búzakenyér nem volt elég tápláló.
Ez a kukoricakenyér inkább egybesütött dara, amit joghurtba mártogatva ettek és esznek ma is.

A szocializmusban a kukoricakenyér az átlagos élet jelképe volt, a katonákat irigyelték a búzakenyérért, amit kaptak.

Ma lehet kapni mindkettőt, de a kukoricakenyér a ritkább és a drágább. Továbbra is sűrű és tápláló, bár nem olyan durva, mint a hegyekben. Különlegesség gyanánt eszik.

Ez a tavalyi kezdeményezés nagyon jónak tűnik első hallásra: aki befektet Albániában 1 EUROért megkapja a szükséges földterületet. Sajnos nem a tengerpartot, hogy szállodát építsen rajta, hanem ipari parkokban termelő tevékenységre.
További 1 EUROért regisztrálják a céget Albániában, másik 1 EUROért lehet megkapni a munkások kvalifikációját.
Sajnos az eltelt egy évben csökkent Albániában a külföldi befektetések összege, tehát nem hozott a program eredményt.

De mivel a szlogen jó, ezért nemrég bővítették az 1 EUROs dolgok körét:

Az autók napi adója, 60 napos tartózkodásig összesen 1 EURO, az eddigi napi 1 EURO helyett. Igaz kilépéskor 2 EURT kell fizetni, mert költségtérítés is van.
A turisták belépési adója is 1 EURO, legalábbis most ennyit kértek tőlem. Szeptemberben ez még 10 EURO volt a magyaroknak.

Igaz csak ettől még nem fog több turista menni Albániába, de aki elmegy, az legalább kevesebbet fizet.

Azaz ELÉG!
Elég a vérbosszúból, a gyenge egészségügyből, a korrupt és buta politikusokból, a nők elnyomásából és a környezetszennyezésből.
2003-ban alakította néhány albán egyetemista ezt a szervezetet, hogy megmutassa az albánoknak, ők is fel tudnak lépni a mindenhatónak látszó politika ellen.
Tartottak érdekes demonstrációkat: WC papírból készített mennyasszonyi ruhákba öltözött hölgyek figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy nem az ő neje a First Lady, generátorok zaja a minisztérium előtt emlékeztette az illetékest az áramhiányra, papírhajók jelezték az embercsempészetet…
De emellett sok minden mást is tesznek, fiatal vezetőket képeznek, európai ösztöndíjakat szereznek a legjobb diákoknak, nyáron óriási bulikat tartanak nemzetközi fellépőkkel, klubokat nyitnak a városokban.
Idegesítik a hatalmat és megmutatják az embereknek, hogy ezt  lehet a demokráciában.
Sok alapítvány támogatja őket, sok a pártoló taguk és 2004-ben ENSZ díjat kaptak.
Vezetőjük Erion Veliaj nemrég lemondott, nehogy a MJAFT az ő képére formálódjon. Az albánok azt várják, hogy belép a politikába és megváltoztatja a korrupt hatalmat. Úgy legyen!
Több infó: www.mjaft.org

Albániában a statisztikák szerint 580,000 ember él napi 2 dollárnál kevesebből, közülük 240,000 a gyermekkorú. Sok család hivatalosan csak a havi 2,500 lekes segélyből él, természetesen emellett még rendelkezik valamilyen jövedelemmel, guberálásból, árusításból, szezonmunkából.  ( Jónéhány család vesztette el nemrég a segélyét, mert láthatóan nem volt szüksége rá )
De sokan élnek tényleges mélyszegénységben.
Utazásaink során mi is biztos találkozunk kolduló, sörösdoboz gyűjtő, földeken dolgozó, utcán árusító gyerekekkel. A határon plakát kér, ne adjunk a koldusgyerekeknek pénzt, mert ezzel csak konzerváljuk a helyzetüket, hiszen gyakran ő a legjobban kereső családfenntartó, aki a jövőjét váltja épp aprópénzre. Persze lehet, hogy otthon beteg szülő várja, vagy nincs is otthona.
Mit tehet a turista? A koldusoknak adhat ennivalót - gyakran azt is kérnek. A többieknek csak a segélyszervezeteken keresztül tudunk segíteni.
A legtöbb amit tehetünk a szegénység ellen, hogy Albániában a pénzünkért albán árut veszünk, és kisboltokban vagy felnőtt utcai árusoktól, piacosoktól vásárolunk, kis helyi tulajdonú éttermekben eszünk és családi szállodákban alszunk. És persze minél többet utazunk oda és az ismerőseinknek is javasoljuk Albániát!

Persze nem a muzulmán szent könyvről van szó, hanem az Ohridi-tó különleges pisztrángjáról.
A túlhalászás miatt egyre jobban csökken az állomány, sokan halásznak engedély nélkül. Egyre kisebb halakat is piacra visznek, és ívási időszakban is halásznak. Ha így folytatják, évek múlva már nem lesz korán a tóban.
Világbanki segítséggel egy modern keltető épült Lininél. Sajnos ez sem segítség, mert egyre kevesebb ikrát tudnak összegyűjteni és a felnevelt ivadékokat se a tóba eresztik vissza, hanem eladják a pisztrángtenyésztőknek, akik aztán az éttermeknek szállítják a halat.
Mit tehetünk mi turisták? Ne együnk koránt, mert a tenyésztett hal is a tóból hiányzik!

Már régóta rebesgetik, hogy Albániában is bevezetik az egykulcsos adót, méghozzá igen alacsony szinten, 10 %-on. Ennek a nyomai már láthatók az új adórendszerben.
- Nyereségadó: mértéke 20 %-ról 10 %-ra csökken.
- Jövedéki adó: az üzemanyagok és az alkoholos italok jövedékadója már nőtt 2007 július 1-től, de 2008-ban is hasonló növekedés várható: pl. gázolaj: 4 lek/l, sör: 10 lek/l, bor: 15 lek/l volt a növekedés mértéke.
- Béradó: Az adó mértéke július 1-től 10 %, de ez a beszedett adó összegében kb. 25 %-os növekedést jelent, hiszen korábban 3 és 15 % közt volt, a havi bérre megállapítva.
- Nő az autók és az ingatlanok adója.
- Az ÁFÁ-nak sokkal több alanya lesz, pl. az építkezés, a mezőgazdasági termékek. Mértéke marad 20 %.
- a kisvállalkozások is 10 % nyereségadót fizetnek, de úgy, hogy nekik lesz egy minimáladójuk: az árbevétel 1,5 %-a, amit akkor is be kell fizetniük havonta, ha az végül nem éri el a nyereség 10 %-át. Ellenkező esetben viszont ki kell pótolniuk azt.

 Az adóbevételekből az ÁFA jelenti a legnagyobb részt ( 30 % ) majd a nyereségadó jön ( 26 % ) harmadik az SZJA (14 % ) utána holtversenyben jön a jövedéki adó és a nemzeti adók ( 11 % ) az utolsó nagy tétel a közlekedési adó ( 5 % )
A kisvállalkozások adója csak 0,5 %-kal részesedik az összbevételből.

Az albán nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, azaz európai eredetű. Ahogy az albánok, úgy a nyelvük is illír eredetű, közeli rokonsága nincs, bár állítólag egy tőröl fakad a románnal. Az albán nyelv sok más nyelvtől kölcsönzött szavakat. Sok szavukat értik azok akik románul tudnak, de a történelem során rengeteg latin, szláv, török és olasz jövevényszó érkezett a nyelvbe.
A nyelvtan nagyon nehéz - tapasztalatból tudom. Állítólag csak egy magyar tudott úgy megtanulni albánul, hogy nem vették észre rajta, hogy külföldi.
Az albán nyelvnek három formája van: a toszk a déli, és a geg az északi nyelvjárás, na meg az irodalmi - hivatalos -  nyelv, ami inkább az elsőn alapul. Sok a helyi változat is.
Az északi nyelvjárás nagyon sokban különbözik a hivatalos nyelvtől. Itt létezik a főnévi igenév, mások az igék egyes  alakjai, és sok más szót is használnak. Gegül olvasni olyan nekem, mint ukránul (tudok lengyelül is): értem, de azért sokban más. Koszovó önállósodásával várható, hogy ez a nyelvjárás lesz ott a hivatalos nyelv. A kiejtés is sokban különbözik. Koszovóban ráadásul sok olyan - szerb eredetű - szót is használnak, amit az albánok nem értenek. Így aztán amikor a koszovóiak Albániába menekültek 1999-ben, a déli területeken nem nagyon tudtak velük beszélgetni, viszont mindkét fél jókat nevetett azon, hogy milyen furcsán beszélnek…

Tavaly ősszel ezzel a felirattal pingálták tele Tiranát, az áramszünetek alatt.

Idén se jobb a helyzet, az országban csak napi néhány órán át van áram.

Az okok összetettek:
- nem esik az eső, és Albániában a vízerőművek aránya meghatározó a termelésben, és a legtöbb víztározóban a “halálpont” körüli a vízmennyiség, amikor már nem lehet áramot termelni,
- nőtt a fogyasztás, nyáron a légkondik, télen a fűtőtestek, a rengetek háztartási gép, a megnövekedett ipari termelés megsokszorozta a korábbi fogyasztást,
- kevesebb az importforrás, Albánia a fogyasztásának 55-60 %-át importálja jelenleg, de ennél sokkal többet is fel tudna venni, ha lenne áram a környéken. Mióta a bolgárok bezárták Kozlodujt, ők sem szállíthatnak,
- sokan lopják az áramot, vannak akik még nem villanyóra alapján fizetnek és gyakori, hogy nem fizetnek az emberek a felhasznált áramért,
- az elöregedett vezetékhálózatban az áramveszteség aránya horribilis: 33 %, igaz ebben benne van az illegális vételezés is.

Mi a megoldás?

- nemrég újraindították a korszerűtlen fieri hőerőművet, ami nagyon környezetszennyező és gazdaságtalan, de nincs más,
- újabb víz- és hőerőműveket akarnak építeni, de nagy a civilek ellenállása,

A legtöbben a leggyorsabb megoldást választják: generátort vesznek, amelyek aztán az utcákon, a házak aljában pöfögnek és zörögnek, vagy palackos gázlámpát vesznek.

Az áramhiány drágítja az árukat, csökken a termelés, üzemek zárnak be miatta kevesebb a munka és így a jövedelem.

Albánia nagyon rossz osztályzatot kapott a korrupciós világranglistán. Pedig az utazó nem találkozik korrupcióval, a rendőrök nem büntetik a külföldieket - még akkor se mindig, ha lehetne - a határőrök nem várják el a kenőpénzt - bár nem mindig adnak számlát az amúgy kötelező befizetésről - a szállodákban nem tartják a markukat a dolgozók.

De nemrég börtönöztek be egy volt miniszterhelyettest a sztrádaépítések miatt, ahol kb. 160 mln EUR túlfizetésre derült fény. Az úriember a saját vagyonbevallása szerint is kb. 1 mln EUR-ral gazdagodott két év alatt.
Most kezdődik az ALBTELECOM privatizációjának vizsgálata is, hasonló okok miatt.

Amíg csak utazgatunk Albániában, addig nem érint minket a korrupció.