Sokat utazó politikusok

2010. 01. 19, írta albanhu

Most olvasom, hogy Jozefina Topalli, az albán parlament elnöke 2,5 szer többet költött állami utakra, mint a macedón, bosnyák, koszovói és montenegrói parlamenti elnökök együttvéve.
Persze nem ő az első albán politikus, aki feltűnően sokat utazik, mások is buktak már le.
Persze nekünk is volt Torgyánunk és van Solymunk, nem kell szégyenkeznünk.

Árvíz Shkodránál

2010. 01. 12, írta albanhu

Lassan két hete vannak víz alatt a Drin és Buna folyók menti falvak. Az ok a sok eső, illetve az olvadó hó.
A Drin folyón három nagy vízerőmű van, amelyeknek a víztározói megteltek. Pedig az elmúlt években inkább üresek voltak, áramhiányt okozva. Ki kell engedni belőlük a vizet, amelyet így már nem tudnak elvinni a tengerbe az amúgy kis folyók. Ráadásul a tenger is magasabb a megszokottnál.
Shkodra és Velipoja közt szinte minden falu víz alatt van, sőt már a Shkodra Tirana úton is átfolyik a víz, személyautók már nem közlekedhetnek rajta.
Elkezdődött az evakuálás, de sokan a házukban maradnak, az emeleten várják, hogy mi történik. A termőföldek víz alatt vannak, nagy lesz a kár.
A hadsereg segít, elviszi az értékeket és élelmiszert oszt az ottmaradóknak. Szerencsére az árvíz még nem követelt halálos áldozatot.
Albánia nincs felkészülve az árvizekre, kicsi folyóin általában olvadáskor van sok víz, illetve gyors árhullámok a viharok után. A legtöbb folyó szabályozatlan, és majd minden patakon van falusi víztározó, ami összegyűjti a vizet.

Magyar oltóanyag Albániában

2009. 12. 19, írta albanhu

Megérkezett az első 10,000 H1N1 injekció Albániába Magyarországról. Jön még 190,000. Örülnek neki. Nem félnek attól sem, hogy mikrochip van benne, meg hogy kik teszik zsebre a hasznot belőle.

Barlangok Albániában

2009. 12. 1, írta albanhu

Albánia sokkal gazdagabb ország barlangokban, mint gondolnánk. Gyakorlatilag az ország minden hegységében találunk óriási barlangokat. Az északi Alpokban magyar barlangászok lelnek új barlangokra. Ők fejtették meg a feneketlen barlang titkát is: A helyiek egy üreget mutattak nekik, amelybe ha követ dobtál be, nem hallottad, hogy mikor ér talajt. Tehát feneketlen mély. Barlangászaink lemásztak, rengeteg kötelet vittek magukkal, megszervezték a mélységi ereszkedés minden feltételét. Mégis csak tízegynéhány métert kellett ereszkedniük, hogy megtalálják az alját. A titok nyitja az volt, hogy a barlangban lakó csókák guanója vastagon és puhán fedte be a talajt, elnyelve a beleeső köveket.
Tirana környékén is sok barlang van, itt van az ország egyetlen látogatható barlangja is, a Fekete barlang. Nem messze tőle van a Fullasztó barlang, amely széles és magas, ráadásul tele van cseppkővel. Mivel nehezen megközelíthető, ezért még nem térképezték fel hivatalosan. Sajnos a helyiek már jól ismerik, ugyanis egy legenda szerint ezüstöt rejtettek el ott. Emiatt aztán összevissza ásták, letörték az akár 8 méter magas cseppköveket is. Így aztán sikeresen tönkrették a jövőjüket, mint turistacélpont.
Gjirokastra környékén egy tavasbarlangot fedeztek fel nemrég, amelyben 55 méter mélyen tudtak lemerülni, mégiscsak egy töredékét tudták felmérni.

A Tiszai Tragédia és én.

2009. 11. 16, írta albanhu

Mindenki hallott már arról, hogy a Tiszába veszett egy csempészcsónak tizenvalahány utasa október közepén, amikor megpróbáltak illegálisan bejutni Magyarországra.
Egy férfi túlélte két kisgyerekkel, de nem hitték el neki a történetet.
Aztán jöttek a hírek, persze én is követtem őket, pl. hogy 19-en voltak a csónakban. Jött egy hír, hogy letartóztatták a prishtinai kerítőt, aki a pénzt szedte be. Önként jelentkezett, valószínűleg halálos fenyegetést kapott, biztosabb volt számára a börtön.
Október végén Adorján faluban jártam, Vajdaságban a Tisza partján. Egy piros kabátot fehér csíkkal, láttam lefelé úszni a vízen. Rögtön azt gondoltam, hogy az egyik áldozat. Újsághírek szerint aznap egy tízéves kislány holttestét fogták ki Adorjánnál. Másnap egy egyéves kisfiúét.
A múlt héten az RTL híradóba hívtak fordítani, Egy koszovói tv küldött egy riportot az áldozatokról, fordítás nélkül. Arról szólt, hogy két házaspárt temettek el Koszovóban nemrég. A családtagok - szerbeknek adva ki magukat - mentek a holttestekért, és szerezték meg őket a jogi útvesztőben. Az egyik családnak két kisfia volt, a másiknak 3 lánya. A kisebbik - 11 hónapos gyereket - a házaspár után pár nappal temették el. Ő volt a másik adorjáni áldozat.
De hivatalosan még őket is eltűntként tartják nyilván.
A 19-ből legalább 7 gyerek volt. Szegénykék.

Sas vagyok

2009. 11. 10, írta albanhu

Na nem én, hanem John Belushi. Legalábbis a reklám szerint.
Szerintem inkább csak egy pasas.
Sasnak kövér is és kopasz is.

Sólyom Albániába repült

2009. 10. 30, írta albanhu

Elnökünk 2 napos látogatásra utazott Albániába. Kint találkozik Bamir Topi elnökkel, Sali Berisha kormányfővel, Jozefina Topallival a parlamenti elnökkel és Edi Rama ellenzéki vezérrel. A gazdasági együttműködésről tárgyal. Nagyjából erről szólnak a magyar nyelvű hírek.
Az albán újságokban viszont azt is megírták, hogy elmegy Durresbe és Sarandába is, kicsit megnézni a tengerpartot.

Felavatják a Clinton emlékművet.

2009. 10. 29, írta albanhu

NOvember elsején, vasárnap avatják fel a 6 méteres Bill Clinton emlékművet Prishtinában. Korábban akarták felavatni, de a volt amerikai elnök csak most ért rá. Ezért aztán vártak, hogy az ő jelenlétében leplezhessék le a szobrot.

Klinton elnökről már teret is neveztek el a koszovói fővárosban, most szobra is lesz. 

Fizetős lesz az alagút

2009. 10. 22, írta albanhu

Nemrég írtam, hogy a Koszovót Albániával összekötő úton levő alagutat lezárták. Ugyanis nem lett teljesen kész az átadásra, amit azért nem lehetett halasztani, mert pont a választások elé esett. Ősztől lezárták éjszakára, októbertől egész napra, ismeretlen határidőig.
Azt még nem tudjuk, hogy mikor nyitják meg, de az már valószínű, hogy utána fizetni kell érte: autónként 200 leket ( furgon 500 lek, busz 1000 lek )

Eladták a tengert

2009. 10. 20, írta albanhu

Nemrég megállapodott Görögország és Albánia a köztük levő tenger hovatartozásáról. Ez a legelső ilyen megállapodás a két ország között.
Sokat nem tudunk az egyezményről, de hírlik, hogy Albánia kevesebbet kapott mint járna neki a tengerből. Sőt, azóta az is kiderült, hogy olajmezők vannak a tenger alatt, és ez már 1989 óta ismert.
A részletek nem ismertek, mert senki sem közli őket, csak skicceket láthatunk a felosztásról.
A nép szerint eladták a tengert a korrupt politikusok.
A szocialista párt az alkotmánybírósághoz fordult.
A parlament elhalasztotta a ratifikációt.
Vajon mi az igazság?