Respublica
1386-ban Magyarország fõpapjai és bárói vették kezükbe az ország irányítását. Augusztus 27-én gyûlést tartottak Székesfehérvárott, ahol országtanácsot alakítottak. A tanács pecsétjén az Árpádok sávos címere és a kettõskereszt volt látható. Esküt tettek Szent István fejereklyéjére, így mondván, hogy “az állam és az ország hasznára bárki ellen, még a királyi felség ellen is, ha ellenkezõen cselekedni kívánna, ellentmondunk és eltiltjuk õt; külsõ hatalommal szemben minden módon ellenállunk.” (R. Kis Imre: Az 1386. évi országgyûlések, 721-735.) Ekkor már az ország címere is a ma ismert alakban szerepelt. A tanács tagjai végzéseiket a Szent Korona és az országlakosok nevében hozták. A “rendi elit” kötelességének tartotta a közügyek(respublica), azaz állam ügyeinek intézését. Noha nem feledkezett meg saját érdekeinek érvényesítésérõl sem.