Sündisznó állásban
X. úr első generációs pesti polgárént politikai karriert futott be.
Hősünk nem annyira művelt, mint amennyire okos.
A minap Párizsban járt, mint az ősz. Egy előkelő társaságban olyan lett,
mint egy sündisznó. Szembesült porszem voltával és kiengedte a tüskéit.
Frusztráltan jött haza, és minden mérgét azonnal B. úrra, a debreceni rokonára
öntötte. B. úr se fojtotta magába sérelmét: lebunkózta az egyik kisvárosi
nemzetségbelijét. A kisvárosi rokonban még égett a sérelem.
Elment a tanyára, unokaöccséhez, és ott mindent lefitymált.
Az unokaöccse szomorúan meredt maga elé, majd halkan megjegyezte:
- Milyen kár, hogy ilyen messze kerültünk egymástól!