Egy tanárnak olyannak kell lennie, amilyennek a tanítványait szeretné látni.
(csszl41)
2009, szeptember archívuma
2009. szeptember 11.
“soha egymás ellen senki ingerlésiből, izgatásából ne törekedjenek”
2009. szeptember 11.
„…Ha a fejedelemségek, amint szokott lenni, vagy Erdélyben vagy Magyarországban változnak, őmagok között a respublikák*, az egyezséget a mostani konföderáció szerént tartsák meg és az idő ha mit hoz, egymás javának engedjenek és egymás nyavalyáját fájlalják és mindenekben oltalommal, segítséggel légyenek egymáshoz, mert tudó dolog az, hogy az visszavonással* nagy birodalmok is elromlanak, viszontag az egyezséggel kicsinyek nagyra nevekednek. Magyarországot és a mi nemzetünket, idegen földről kiszállítván, az egyezség erre a szép földre plántálta, naggyá nevelte és sokáig virágoztatta. A visszavonás* viszontag megszaggatta, elrontotta és ebbe a jó napba hozta, amelyben most vagyon. Szánkban az ízi, az egynehány esztendőkben micsoda romlást hozott, hogy a magyar egymást rontotta, vágta, minden nemzetségünknek, még a nyilvánvaló ellenségieknek is előtte, szidalmunkra, gyalázatunkra. Ójjon az Isten minden keresztyén lelkiesméretet annak csak gondolatjától is.
Az egyezségnek pedig örökös megtartásában azt az utat látjuk: a fejedelemségek, szinte ha változnak is, mindenik helyen a szabad választás szerént, de a respublikák* is soha egymás ellen senki ingerlésiből, izgatásából ne törekedjenek. Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig az Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kezéhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat. Mely dologról, ha valaha hittel való konföderáció közöttök lehet, felette igen javalljuk.”
Bocskai István Testámentomi rendelése
Közép- európai érdekek
2009. szeptember 9. 
A különbözõ kutúrájú társadalmak érdekei többnyire-mint a világ minden táján-különbözõ szinten fogalmazódnak meg. Az érdekközösségek egy-egy társadalmon belül is kiépítik a maguk érvényesítõ rendszerét. Ezek intézményesülnek és átívelnek/átívelhetnek a nemzetállamokon át a különbözõ civilizációk fiktív/valóságos közösségébe… Az érdekeket civilizációs motívumok táplálják a gazdasági okok mellett. Úgy tudjuk, hogy az egyes társadalmak érdekeinek megfogalmazása és érvényesítése elsõsorban a nemzetállamok dolga. Ezzel csak az a gond ,hogy Közép-és Kelet-Európában alig van klasszikus értelemben vett nemzetállam . E térségben inkább államnemzetek, azaz politikai nemzetek léteznek, illetve a dolgok természetébõl fakadóan kultúrnemzetek. Emiatt egy-egy államnemzetben bármikor mûködésbe léphetnek a bennük szunnyadó centrifugális erõk.
Nyugati kereszténység érdekei:
Térségünkben nincs egységesen elismert és mindenki által óhajtott magállam. Ez magyarázható, hiszen évszázadokkal ezelõtt is valamelyik nyugati hatalomhoz vonzódtak. A keresztény Nyugathoz sorolt csehek, osztrákok, lengyelek, litvánok, horvátok, szlovének, szlovákok és magyarok elismerik Németország vagy tudomásul veszik Oroszország befolyását a térségben. Az említett két nagyhatalom hajlik az együttmûködésre. Újabban Lengyelország régi-új szerepet kapott. A Nyugat érdekeit képviseli Fehéroroszországban és Ukrajnában, egyúttal védi az ottani lengyel kisebbséget. A kötõdések a szláv népekben sem egyirányúak. A szlovákok eleddig az oroszokhoz vonzódnak jobban, a horvátok és a szlovének a németekhez. A nyugati keresztény Közép-Európa ma már nem akar Nyugat-Európától külön élni, de vele egyenrangú régió szeretne lenni. Megjegyezzük, hogy Románia kettõs kötõdésû: A keresztény Nyugat újlatin népeihez erõsebb szálak fûzik, mint az ortodox civilizációhoz, bár az utóbbi mélyebben beleivódott.
Az ortodox civilizáció érdekei: ( magállama: Oroszország)
A mióta III. Iván moszkvai nagyfejedelem Bizánc bukása után kimondta, hogy Moszkva a harmadi Róma és megalakult a pravoszláv egyház, az oroszokat az a küldetéstudat motiválta, hogy nekik kell megváltani a világot. Azóta ez törekvés kisebb-nagyobb intenzitással, más és más ideológiába burkolva feléled az oroszokban. Elõször Nagy Péter és Nagy Katalin láttak hozzá egy európai arculatú birodalom szervezéséhez, munkájuk eredményeként egy új katonai hatalom született. I.Sándor cárnak pedig már sikerült elfogadtatnia, hogy Európának szüksége van Oroszországra. Azóta Oroszországra már az egész Nyugat számít egy új világrendrend fenntartásában.
A mai orosz érdekeket az alábbiak motiválják:
- Minden áron fenntartani a katonai nagyhatalmi státuszt.
- Képviselni az ortodox civilizáció érdekeit.
Az iszlám érdekek:
A közép-és kelet-Európai muszlimok döntõ többsége török vagy tatár kisebb részük a kaukázusi népekhez tartozik. A nagyrészt ázsiainak számító Törökországon kívül Albániában vannak többségben és a szláv Bosznia-Hercegovinában alkotnak jelentõs népességet. Törökország nem tarja magát iszlám magállamnak, de hajlandó az európai török népek érdekeit felvállalni, és szeretne a keresztény Nyugathoz is tartozni, ugyanakkor jó a kapcsolata Izraellel is. Az iszlám érdekek képviselete erõsen megoszlik az arabok és a törökök között, jelentõsen leszûkítve az utóbbi törökök mozgásterét. Az érdekek tehát kultúrnemzeti, illetve civilizációs szintû összefogással érvényesülhetnek.
A zsidóság érdekei:
A zsidó civilizáció magállama Izráel. Közép-és Kelet-Európában diaszpórákban élnek, szervesen beilleszkedve a helyi társadalmakba. Kettõs identitástudattal tesznek eleget állampolgári és vallási-etnikai kötelezettségeiknek. A hovatartozás kérdését eldönteni az egyén szuverén jogaként élik meg. Érdekeik tehát egyidejûleg manifesztálódnak nemzetállami, kultúrnemzeti vagy vallási-etnikai szinten.
Cs. Szabó László(csszl41)
Egy humanista szemével
2009. szeptember 9.
XXXII. FEJEZET.
Magyarország dicsérete.
Fenséges Herczegem, János! Bevégzem immár könyvecskémet, hogy zsenge korod a példák tulságos sokaságát meg ne unja. Hisz ha mindazt összegyüjteném, a mit atyád, Mátyás király, az én jelenlétemben cselekedett és mondott, egy egész nagy kötet telnék ki belőlük, ugy hogy talán nagysága miatt is huzódnál elolvasásától; igy tehát a sok közül csak néhányat szakítottam ki, még pedig azokat, a melyek a te ifju korodat a követésre buzditják s az erényre ösztönzik. Mert nem csak te, mint gyermek, hanem az egész világ követendő példákul fogja tartani azokat, a miket összeirtam, mert a komoly vígságban, vagy a vig komolyságban, a tréfával fűszerezett bölcseségben vagy a bölcseséggel elegyitett tréfában mindenki, még a barbár is, kedvét leli. Legyen tehát mindez tükör előtted, a mely utat mutasson neked, hogy ezen példák alapján gyakorlatot szerezve alkalmasnak tartsanak fontos közügyek intézésére. A fejedelmeknek derékség dolgában is felül kell mulniok alattvalóikat, mint a hogy méltóság dolgában felettük állanak, hogy senki se tartsa nyomasztónak uralkodásukat. Azt már régóta tudom, hogy Magyarország bővében van a derék uri embereknek. S hogy a püspökökről se feledkezzem meg teljesen: Orbán győri püspök, Mátyás király kincstartója, pompás udvartartása, nagyszerű berendezése és nagy és sokféle jövedelme révén olyan dusgazdag, hogy egy más országban holmi kisebb királylyal is versenyez gazdagság dolgában. Mit szóljak emberszeretetéről? Vendégnek, idegennek készen áll dúsan megrakott asztala, s mindig tudós és vitéz férfiak ülnek mellette. Számtalan nehéz elfoglaltsága következtében a lakomázás idején kivül rendesen nagyon is komolynak látszik, valójában azonban nem az; ha az ember beszélget vele, akkor látja, mily barátságos és jókedvű. Igazán csodálatos, hogy oly sok és annyiféle dolga mellett, mert az egész ország jövedelme beszedésének és kezelésének terhét ő viseli, mégis olvasni és vitatkozni is szokott, s több, különféle irányu tudományos könyvet alaposan ismer. Fényes lakomáin nap-nap után tudós férfiak szoktak megfordulni; egy alkalommal, - épen magam is jelen voltam, - egy kétséges, eléggé nehéz kérdésről kerül elő a szó. Egyik ezt, a másik azt állitotta, mire a püspök előhozatta szobájából könyveit és egy percz alatt megtalálta az illető kérdésről szóló döntő nyilatkozatot, a mit bizonyára nem tudott volna megtenni, ha a könyveket alaposan nem ismerte volna. Vegyük még hozzá Mátyás királyhoz való csodálatos ragaszkodását, mert éjjel-nappal folyton azon töri a fejét, mint védheti s emelheti mindenben a király érdekeit. Mindenki jól tudja, mennyire hasznára van a király tekintélyének kincstartója jószivűsége, mert Magyarországon minden fizetés, mint valami forrásból, tőle ered, s ő a király méltóságát s becsületét érintő dolgokban semmi fáradságtól, még az éjjelezéstől sem vonakodik, még akkor sem, ha alapos okból az ellenkezőt tehetné. A királynak elég bő és gyakori ajándékait szintén Orbán fizeti ki, s az elszámolás gyors végrehajtásával és a kiutalványozás alkalmával mutatott nyájasságával még kedvesebbé teszi azoknak, a kik kapják. És ha látja, hogy a király valamely derék embert megjutalmaz, a magáéból is ad hozzá valamit, s igy ad rá példát, hogy az uraknak is kell követniök királyuk szokását.
De, hogy dolgunkra térjünk, ezt a könyvecskét, Fenséges Herczeg, neked ajánlottam, felülvizsgálatára és birálatára pedig Mátyás királyt kértem meg. Többet is fogok írni, ha látom, hogy ez az első megnyeri Mátyás király tetszését, a ki a tehetségeknek éleseszű birálója, továbbá a tiedet, a ki atyád szokásait s erényeit követni s az itt feljegyzett példaadásait éjjel-nappal emlékezetedben tartani tartozol, hogy nagy atyádhoz és a magyar trónra méltónak tartsanak. Már pedig egy ily kiváló nép uralkodójának lenni nagy dicsőség, mert a magyarok, részben, mint Szent Jeromos tanusitja, velük született természetüknél fogva, részben országuk földrajzi fekvésénél fogva - mert tudniillik a pannonok szokásait is elsajátították, - eszesek és bátrak, miként a bölcsek tanusága mutatja, mert Tibullus költő[70] igy ir: “Tanu rá az álnok pannon,” mert a pannonoknak, mint a rómaiak ellenségeinek eszességét álnokságnak nevezi; Statius[71] pedig az erdőkről szóló fejezetében ezt mondja: “a kemény pannon és a repülő nyila miatt rettenetes Armenia.” Tudjuk pedig, hogy a pannon ép oly eszes és kemény nép, mint a magyar; mert a magyar Pannoniát lakja, és egyetlen ép eszű ember sem tagadhatja, hogy igen derék és kiváló nemzet.
GALEOTTO MARZIO
Álom
2009. szeptember 7. 
XII.
Egy jó Verskötet a Pálmák alatt,
s Kenyér, kancsó Bor, és ha kobzodat
megzendíted itt a Vadonban, - óh
Paradicsom rögtön a Sivatag!
Omar Khajjam Rubáik
Fordította: Szabó Lőrinc
Lőrinc napra
2009. szeptember 5.
Szabó Lőrinc A jövő lidércei
De ez még messze volt, ez az idő.
Szemeimben egyre szebb lett a nő.
- Ők fínomabbak - mondta valaki -
sok évezred nemesítette ki
ízlésüket, bőrüket, húsukat.
- Hát persze! - bólintottam; s hallgatag
lelkem lányokkal zendűlt, akiket
ismertem, s újak, ismeretlenek
jöttek hozzájuk, karcsúk, nemesek,
szőkék, feketék, barnák, vörösek,
földöntúliak és álmodozók,
tündérek, mese-illusztrációk,
s egy perc alatt újabb századokat
fínomultak, már olyan fínomak
voltak bennem, hogy az irtózatos:
eltünt belőlük minden, ami rossz,
de minden más is, ami emberi:
lobogtak a jövő lidércei.
Szabó Lőrinc Tücsökzene
Rajzok egy élet tájairól
http://mek.oszk.hu/01000/01068/01068.htm#122
Jó ízlés, rossz ízlés
2009. szeptember 4.Radnóti Sándor Jó ízlés, rossz ízlés
“Mindenkinek megvan a maga ízlése” - “Az ízlésről nem lehet vitatkozni”: ugye ismerős fordulatok? Mindennap halljuk, használjuk őket. De vajon a széptan hivatásos művelői, a filozófusok és esztéták hogyan magyarázzák az ízlés fogalmát? Összeegyeztethető-e individuális ízlés és sensus communis, azaz közös érzék? Mi az, amit megítél az ízlés? Hogy lehet jó ízlésre szert tenni? Mi az igazi ízlés? És van-e olyan egyáltalán? Mi áll az ízlésváltozások hátterében? Az előadás az ízlés filozófiájának másfél évszázados virágzását tekinti át. Az ízlés átalakulásának folyamatát a Belvederei Apollón példáján mutatja be, és kitér a fogalom 19. század utáni történetére.
Radnóti Sándor Jó ízlés, rossz ízlés
http://www.mindentudas.hu/radnoti/20030422radnoti20.html?pIdx=0
Magam részéről nem tartanám izlésesnek, ha a melegek felvonulásán a teherautók platóján
dugást imitáló homoszexuálisokat látnánk. Jó, nem kötelező odanézni, de akkor a felvonulás
idejére csak nagykorúakat engedjenek a térségbe.
Egyébként magam is azt vallom, hogy az ízlést nem lehet törvényileg szabályozni. Az ízléshatárokat érezni kell
Szerelmet vallani…
2009. szeptember 2.Ha más nyelven beszélek, mindig kissé elfogódott leszek, de bátrabb, egyenesebb. Meg vagyok fosztva attól, hogy a szók közötti csönddel, az ezredik árnyalattal hassak. Mégis bizonyos szabadságot ad ez. Általában az tapasztalom, hogy a kellemes dolgokat anyanyelvemen tudom inkább közölni, de a kellemetlen dolgok - fölmondani egy régi hű alkalmazottnak, vitatkozni egy szerződés kétes pontjairól, gorombáskodni a pincérrel, szemébe vágni valakinek a nyers és kínos igazságot - könnyebben mennek más nyelven. Szerelmet vallani az anyanyelvemen óhajtok, de szakítani idegen nyelven. Verset írni magyarul, de kritikát lehetőleg portugálul.
Kosztolányi Dezső
Szeptemberi hangulat
2009. szeptember 2. 
Nappal még tombol a Nyár,
de már itt az Ősz hangulata.
A sétány árnyas kőpadján
ül egy fiú és egy lány.
Köztük nincs se közel, se távol
Zizzen a szempilla csók,
kezük tilosban kalandozik.
A Nap huncutan mosolyog
és rájuk kacsint.
A szél hirtelen felébred, ölébe kap egy falevelet,
az idő csak révedez, majd csendben elfolyik.
csszl41
Babér után lihegve
2009. szeptember 1.Eötvös Loránd Babér után lihegve.
Széchenyi-hegy, 1863. aug. 22.
Babér után lihegve indulánk
Én és a csattogány a csúcs felé.
S míg én küzködtem a hegy oldalán,
Õ fölrepült s jutalmát elnyeré.
Mit én nem érek el talán soha,
Õ ahhoz eljutott egy perc alatt,
Ó ég! ne légy irántam mostoha,
Adj! Kérlek! adj! nékem is szárnyakat.