Az én álmom is…

Ady Endre   PAUL VERLAINE ÁLMA

Álmodom egy nőről, akit nem ismerek,
Forró és különös, áldott, nagy Látomás,
Aki sohasem egy s aki sohase más,
Aki engem megért, aki engem szeret.

Mert ő megért. Neki, óh, jaj, csupán neki,
Bús, áttetsző szivem többé már nem talány,
Sápadt homlokomnak verejték-patakán
Frissítve omolnak az ő szent könnyei.

Barna, szőke, vörös? Óh, nem tudom én, nem.
A neve? Emlékszem: lágyan zendül, mélyen,
Mint kedveseinké ott lenn, a sírba, lenn.

Nézése hallgatag szobrokénak mása,
Szava messziről jön, komoly, bús, fénytelen:
Mint elnémult drága szavak suhanása.

(Budapesti Napló, 1905. december 10.)

Az én álmom is… - 2 hozzászólás

  1. fredi:

    Lehet nem mindenki tudja: Ady Endre fordítása.

  2. csszl41:

    Tisztelettel jelentem, pótoltam.
    Szeretettel üdvözöllek:

    csszl41

Szólj hozzá Te is!

Be kell jelentkezned hogy hozzászólást írhass.