Napjaim

Hajdanában Békés megye acélos búzájáról és hústermékeirõl volt híres . A bánkúti búzának, az Orosházi kenyérnek és a Gyulai kolbásznak keletje volt az Osztrák-Magyar Monarchia piacán, sõt az egész Európában is. A békési gazdák maguk szervezték meg termékeik értékesítését..
Mai fogalmaink szerint gondoskodtak a termelésrõl, a felvásárlásról, az értékesítésrõl,illetve a fogyasztásról. Itt az ideje, hogy az elõdök ökológikus gondolkodását ismét megtanuljuk.

Békés megye alapvetõen fontos kincse a termõföld, újra kell gondolnunk korszerû hasznosítását. Nem érdemes a termõföldet haszontalan célokra kiszipolyozni ! Nem érdemes elpazarolni az emberi munkát és a földet.

A gazdáknak el kell döntenie,hol érdemes kenyérgabonát, takarmánynövényt vagy ipari nyersanyagot termeszteniük. Döntésüktõl függ a szarvasmarha-, sertés-és baromfitenyésztés sikere. Van föld, amelyre milliókat költenek, hogy rajta kalászba szökjön a búza,
és ugyanott csekély befektetéssel juhokat vagy pulykát lehetne tenyészteni haszonnal. Mindezekkel összefügg vízgazdálkodásunk is.

Békés megye talaját a Körösök öntözik, de juttatnak vizet földjére a Tisza és a Maros kifolyásai, csatornái is . Rétegvize szinte korlátlan mennyiségû. Új tervet kell készíteni a vízgazdálkodásunkról! A víz az éltetõnk . Évezredek folyamán keresi és találja meg a maga útját .Ezt nem érdemes megbolygatni . Folyóink fattyúágait,az ereket és a fokokát nem eltüntetni, hanem újrahasznosítanunk kellene . Így lenne aszályos idõkre víztározónk, halastavunk . Nemcsak a vízisportoknak hódolhatnánk, hanem a zöldség- és gyümölcstermesztésnek is. Tenyészthetnénk bõven víziszárnyasokat. A munka gyümölcsét értékesíteni kell. Már Németh László felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalomban mennyire fontos a szövetkezés. Õ is, mi is a vagyonukért,családjukért felelõs tulajdonosok társulására gondolunk, nem pedig felülrõl szervezett szociális intézményekre.

Szükségünk van termelési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetekre!
Komplex tervünkbe tartozik a kitörési pontokhoz illeszkedõ szakképzés.
Konvertálható, azaz bármikor átváltható tudáskell.
A tanításban fontos szerepe van a nevelésnek.
Egy régi polgár a népszerû séma szerint jövedelmének 1/3-át tartalékolta a jövõre, 1/3-át a rezsire költötte, a maradékot pedig felélte.
Ma korszerû pénz-és társintézmények kínálják a lehetõséget arra,hogy éljünk ezekkel a lehetõségekkel.
Kibõvítve élet-,egészség-és nyugdíjbiztosítással.

A mentalitásváltás is kevés, ha nem használjuk ki a népi diplomácia lehetõségeit. Tudjuk, hogy az üzletben nincs barátág, rokonság, csak a felek számára kölcsönösen elkönyvelhetõ haszon. Azt mondjuk, sikeres üzletet kötni csak az egymással kommunikálni képes, egymás iránt rokonszenvet érzõ emberek tudnak. Békés megyében élnek magyarok, németek,románok,szerbek, szlovákok. A határokon túl , a nagyvilágban rokonaik vannak. Éljünk ezzel a lehetõséggel a piachódítás nehéz munkájában .

Az idegenforgalomban is vannak lehetõségeink. Nemcsak a fürdõk , a vadvizek ,a gyógyvizek vonzzák a túristákat. Lehetnének skanzenjeink az õskortól az újkorig .Nyithatnánk kunhalom-múzeumot , népi ipartörténeti múzeumot . Össze kellene állítani egy speciális Békés megyei étlapot , a túristák elcsábítására . Ne késlekedjünk , mert az unokáink is csak nyomort örökölnek tõlünk.

Békéscsaba , 2005-07-09.

Cs.Szabó László(csszl41)