Napjaim

Lazarus vagy Lázár titkár (Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű titkár; 16. század) a Tabula Hungariae[1], a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a török megszállás előtti országnak.

Lázár deák és kortársai

Ez az egy ember megmaradt Isten csodájának, magyarnak. Mikor már nem volt több.

Eljött a december. Az erdélyi hadsereg hazaoszlott. Castaldo és Sforza Pallavicini hadaikat téli szállásaikra küldék Erdélyben. Fráter György a saját testőrezredét is szabadságra küldé: a hadviselés télen pihent.
December 12-ikén, András napján érkezett meg Fráter György alvinci kastélyába, tábori fáradalmait kipihenni.
A krónikás feljegyzi e napról, hogy azon szokatlan természet csodái voltak; zivatar volt, villámlott, mennydörgött, sűrű zápor esett, délután fényes szivárvány ragyogott az égen, mely után kemény északi szél támadván, egyszerre átcsapott az időjárás csikorgó hidegbe. Luca napjára jéggé fagyott minden folyó.
Castaldo és Pallavicini nehány nap múlva Fráter György vendégei voltak a kastélyban, s vacsoránál együtt mulattak vele.
Fráter György annyira gyanútalan volt, hogy még a rendes testőreit is előreküldé Gyulafehérvárra: nem tartott maga mellett mást, mint Vas Ferenc apródját és Ferrari Márk olasz titkárját.
Szent Özséb napján, Luca után harmadnapra, korán reggel kopogtatott a kardinál ajtaján a titkárja, Ferrari Márk.
Fráter György éppen a hóráit végezé, az imazsámolyrul kelt föl. Pongyolaruhája, egy drága prémes kaftán volt rajta. Kinyitá a titkárjának az ajtót.
Ferrari egy levelet adott át a kardinálnak, amit az felbontott, s elkezdett olvasni. A titkár ruhaujjából markába csúsztatá a gyilkot. De nem volt bátorsága a rémtettet végrehajtani: visszahúzódott. Ámde az ajtóban állt Pallavicini, az visszalökte, s az ajtót behúzta előtte.
Ekkor Ferrari odaszökött a kardinálhoz, s tőrével a nyakába döfött.
– Mi ez? – kiálta föl Fráter György, visszafordulva. A gyilkos még egyszer a nyakába szúrt.
De a hatalmas, erős férfi egy ökölcsapással leteríté a nyomorultat, s kicsavarta kezéből a gyilkot. Ekkor berohant a mellékszobában rejtőző többi orgyilkos, köztük Pallavicini, s karddöfésekkel, pisztolylövésekkel leteríték a kardinált, aki „Jézus Mária!” kiáltással rogyott össze, s kiadta lelkét.
A kiáltására elősiető apródját, Vas Ferencet is hét sebbel átszúrva leteríték, s halottképpen otthagyták az ura mellett.
Azután levágták a kardinálnak azt a fülét, melyről híres volt, hogy születése óta szőrös, s hőstettük tanújeléül elküldték Ferdinándnak.
Azzal otthagyták a halottat. A kincsein megosztoztak.
Az alvinci várkastélyból mindenki elfutott.
A sebeiből felocsúdó apród a gyilkosok eltávozta után felvánszorgott, s a faluba menekült: ott ápolták a jobbágyok rejtegetve, míg magához tért.

A  nap selymes fénye
Derít ma víg kedélyre
Oly szép ma a világ!-
Aletta átölel, és a hó…
csendben szitál.
csszl41

Az Aletta német - olasz eredetű női név, mely az Adelheid fríz és németalföldi formájából származik.

Áprily Lajos  Tavasz a házsongárdi temetőben

Li Sang-jin

A névtelen kedvesnek

Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt, nincs semmi jel se
fent, se lent,
tornyod körül csak a fakó késői holdsugár dereng.
Sírok teérted hangosan, de mégsem ébredsz a szobán,
kusza leveled olvasom, de a tintája halovány.
…Jégmadár-tollal ékített lámpádba kék a gyertyafény,
bagollyal hímzett függönyöd lágy illatot röpít felém.
De jaj, az Elvarázsolt Hegy kegyetlen és határtalan,
én itt vagyok, te messze túl, köztünk tízezer szikla van.

(fordította: Kosztolányi Dezsõ)

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza,”[1] „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője.”[2] 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a 20. század fizikai elméletei számára.[1] Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,[3] azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését.”[4] A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk,[5] azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak.
„Jellememben két fő, uralkodó alapvonal volt egész életemben: az igazságnak (tanilag és erkölcsileg, vagy munkásan, tettel, praktice) és a némbereknek határtalan szeretete. Az első tiszta erény, a második részint csupa természet ugyan, de ebben sokszor a gyengeségig mentem.”
Bolyai János, 1845

ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSOK
Az első tíz alkotmánymódosító cikkelyt együttesen a “Jogok Törvényé”-nek nevezik.
I . C I K K 1791
“A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása
tárgyában”; nem csorbítja a szólás - vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés
gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.
I I . C I K K 1791
Mivel egy jólszervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a
népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.
I I I . C I K K 1791
Béke idején katonát csak a ház tulajdonosának hozzájárulásával lehet beszállásolni; háború idején is
a beszállásolás a törvényben megállapított módon történik.
I V . C I K K 1791
A népnek a személy, lakóház, okmányok és a tulajdonban lévő tárgyak biztonságához való,
megalapozatlan házkutatások és lefoglalások elleni jogát nem lehet megsérteni, és ilyen parancsokat
csak valószínűsített, esküvel vagy fogadalommal alátámasztott ügyben lehet kibocsátani és
részletesen meg kell jelölni a házkutatás helyét és a lefoglalandó vagy letartóztatandó dolgot, illetve
személyt.
V . C I K K 1791
Senkit sem lehet főbenjáró vagy súlyos bűncselekmény miatt felelősségre vonni, csak ha a Nagy
Esküdtszék vádindítványt vagy vádhatározatot terjesztett elő, kivéve a szárazföldi, tengeri haderő
vagy a milícia körében felmerült ügyeket, amikor a szóbanforgó személy háború vagy a közt
fenyegető veszély idején tényleges szolgálatot teljesít; senkit nem lehet ugyanazon
bűncselekményért kétszer életét vagy testi épségét fenyegető eljárás alá vonni; senkit nem lehet arra
kényszeríteni, hogy büntetőügyben saját maga ellen tanúskodjék; életet, szabadságot vagy vagyont
sújtó ítéleteket csak a törvénynek megfelelő eljárás alapján lehet kimondani; magántulajdont
közcélokra csak igazságos kártalanítás ellenében lehet igénybe venni.
V I . C I K K 1791
Büntetőügyekben a vádlottnak joga van arra, hogy ama állam és kerület elfogulatlan esküdtszéke,
melyben a bűncselekményt elkövette gyors és nyilvános tárgyaláson bírálja el az ügyét; ezt a
kerületet előzőleg a törvényben meg kell határozni, a vádlottat a vádemelés természetéről és okáról
tájékoztatni kell; a vádlottat az ellene tanúskodó személyekkel szembesíteni kell; a mellette
tanúskodó személyek megidézése kötelező eljárás útján történik s a vádlott védelmét védőügyvéd
látja el.
V I I . C I K K 1791
A közös jog (common law) alapján folytatott bírói eljárás során, amennyiben a peresített érték 20
dollárnál magasabb, az esküdtszéki tárgyaláshoz való jog fennmarad, és az esküdtszék által
megvizsgált tényt az Egyesült Államok bíróságai csak a közös jog (common law) szabályai szerint
vizsgálhatják felül.
V I I I . C I K K 1791
Nem lehet túl magas óvadékot megállapítani, túl magas pénzbírságokat kiszabni vagy kegyetlen és
szokatlan büntetéseket kimondani.
I X . C I K K 1791
Az alkotmányban felsorolt bizonyos jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy azok elvonják vagy
csökkentik a nép által élvezett más jogokat.
X. C I K K 1791
Az alkotmány által az Egyesült Államokra rá nem ruházott, de az egyes államoknak meg nem
tagadott jogok az államokat, illetve a népet illetik.
X I . C I K K 1795
Az Egyesült Államok jogának hatálya nem alkalmazható olyan peres eljárásoknál vagy
jogszolgáltatásban, amelyet az Egyesült Államok egyik államának állampolgárai, vagy bármely
külföldi állam állampolgárai illetve alattvalói kezdeményeznek illetve foganatosítanak az Egyesült
Államok egy másik állama ellen.

Női szertornában harmadik alkalommal választotta a szövetség az év legjobbjának Böczögő Dorinát, a Torna Club Békéscsaba versenyzőjét.

Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, (Saint Rémy, Franciaország, 1503. december 14. – Salon, Franciaország, 1566. július 2.) a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák (más néven (A) Centuriák) c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek. Ráth-Végh István kultúrtörténész a következőket írja róla:

Itt nyugszik a híres Michel Nostradamus,
az egyetlen földi halandó, akit az Úr méltónak ítélt arra,
hogy a mai meg az eljövendő nemzedékek épülésére
kiolvashassa az égitestek járásából, milyen jövő
vár a világra.
Meghalt Salonban, 1566. július 2-án.
Élt hatvankét évet, hat hónapot és tizenkét napot.
Vándor ki erre jársz, tiszteld hamvait, és ne
zavard nyugalmát!