Schéner Mihály (Medgyesegyháza, 1923. január 9. – Budapest, 2009. május 11.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező.
“Minden viszály és háborúság
két őskonfliktus- elemre vezethető vissza:
1. az ember nem viseli el az egyformaságot,
2. az ember nem viseli el a különbözőséget.
Forrás: Schéner Mihály Diabolikon(Ördögjárás)
Békéscsaba, 1987
Nem arra törekszem, hogy igazam legyen, hanem arra, hogy igazat mondjak.
Romain Rolland
Borús időben.
Ha pénz csörren a tányérjában, életre kel, és gálánsan megköszöni az adományt.
Mindannyian ilyenek vagyunk.
 |
Berzsenyi A táncok
Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel
A népek lelkét s nemzetek ízleteit.
A német hármas lépéssel lejtve kering le,
S párját karja közé zárja s lebegve viszi.
Egyszerű a német mindenben, s csendesen örvend,
Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető.
A gallus fellengve szökik, s enyelegve kacsingat,
Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyújt:
Ez heves és virgonc, örömében gyermeki-nyájas,
Kényeiben repdez, s a szerelembe’ kalóz.
A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde,
Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.
Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve,
S búja hevét kényes mozdulatokba szövi;
Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra
(Megveti a lyánykát a diadalmi dagály),
S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal
A testhalmok közt ugrani hőseivel.
Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe,
Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt.
Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön!
Férfierő s lelkes szikra feszíti erét.
Horác
Zúg immár Boreas a Kemenes fölött.
Zordon fergetegek rejtik el a napot.
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
S minden bús telelésre dőlt.
Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel:
Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort,
Villogjon fejeden balzsamomos kenet,
Mellyet Bengala napja főz.
Használd a napokat, s ami jelen vagyon,
Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd
Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod
Boldog csillaga tündököl.
Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz.
Légy víg, légy te okos; míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.
(1799 után)
Weöres Sándor A TELJESSÉG FELÉ
“Az ős tudás
Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.
Az emberalkatban rejlő őstudás lényegileg mindenkiben azonos, érvénye teljes. Az őstudás az egyetlen alkalmas alap; ami rajta alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik, szétmálló.
Az őstudás végtelenül egyszerű, olyannyira, hogy szavakba nem is foglalható. Megegyezik vele minden, ami szükséges, nyugodt, szilárd; ellentétben van vele minden, ami csábító, izgága, hemzsegő.
Tíz hadsereg, száz pénzesláda, ezer okirat védettje elpusztul; amit az őstudás birtokosai minden segítség nélkül létrehoznak, megmarad.
Aki a lényében rejlő őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért, ami emberileg elérhető; az élet és halál csak felületesen sebezheti, lényegében sérthetetlen és teljes. “
A kép csak illusztráció
„Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.”
Balassi Bálint
“Egy lélek csendes vizére szeretnék beúszni fénnyel,
mint nagymessziről kincsekkel érkező esteli gályák.
Egy lélek síma kékvizű tükrében szeretnék fodros
hullámot húzni, nyugtalan ingású locsogó pályát.”
Urbán Eszter
Közölte: Fenyő László
Nyugat 1931. 14. szám Figyelő Vers
A következő lista azokat a Kárpát-medence területéről kivándorolt magyar vagy másodgenerációs magyar származású személyeket – művészeket, tudósokat, politikusokat – mutatja be, akik lakóhelyük országában híressé váltak.