Napjaim

Székely címer

1. Árpád-kori forrásaink a székelyekrõl
2. Eredetmondájuk
3. A székely önkormányzat
4. Megjegyzések a székelyek eredetének vizsgálatához

Székelyek a korai történelmi forrásokban II. István (1116-1131) csehek elleni hadjárata. 1116. május 13. Az Olsva menti csata. “A hitvány besenyõk és a székelyek seb nélkül futamodtak a király táboráig.” (Képes Krónika) II. Géza (1141-1162) németek elleni háborúja1146. szeptember 11. A Lajta menti csata. “A rossz besenyõk és a hitvány székelyek valamennyien megfutamodtak, mint a birkák a farkasok elõl, szokás szerint ugyanis õk jártak a magyar hadsorok elõtt.” (Képes Krónika) Ezek az elsõ utalások a székelyekre. Lovas íjászaik együtt szerepelnek a besenyõkkel. Az volt a feladatuk, hogy az ellenség hadrendjét megbontsák. Õk készítették elõ a páncélos lovasság támadását. A 12. században keleti népelemek látták el ezt a szerepet. Anonymus A magyarok cselekedeteirõl (1210 tájékán) Hadjárat Ménmarót fejedelem ellen. “Ott a székelyek (A Kórógy vize mellett), akik elõbb Attila király népe voltak, békés szándékkal elébe jöttek (Õsbõnek és Veleknek), s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal.” Kézai Simon A magyarok története (1283 táján) “Maradt a hunokból 3000 férfi, akik futással menekedtek meg a krimhildi csatából. Ezek félve a nyugati népektõl, a Csigla-mezején maradtak egészen Árpád idejéig, és ott nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.” Az Árpád-kori források egybehangzóan állítják, hogy a székelyek már itt éltek a honfoglalás elõtt is.Megjegyzések:

1. Az önként csatlakozott népek alkották az elsõ hadrendet. (kabarok, besenyõk, izmaeliták, kunok)
2. Ménmarót, “pogány” marót. A marót szó a morva népnév török és magyar alakja. Ménmarót országa csaknem egybeesik Bíborbanszületett Konstantin kereszteletlen megale Morábiájával. Ménmarót székhelye Bihar vára volt, Bihar vármegyében nyoma maradt a székelységnek. Ha ez legenda is, annyi valóságalapja lehet, hogy egy “pogány”marót vezér ezen a tájon uralkodott.
3. A krimhildi csata, amelyben a germán párti Aladár ütközött meg, a bizánci anyától született Csabával, az Avar Kagánságban lezajlott belháborúra emlékeztet. (792-795) A Csigla=gyepû, gáthely, clusa értelmû. Csigla-mezeje földrajzi név, talán az avar ringek mezejére utal, és Dadogó Notker leírását idézi az avar “gyûrûk”-rõl. Ezeknek a koncentrikusan elhelyezkedû ringeknek, valahol a Tisza partján lehetett a központja. Feltételezzük, hogy ezek a pannonok és az avarok “pusztaságain” feküdtek, vagyis a kereszteletlen megalé Morabia területén. (A 8/9. sz. fordulójától az avarok maradékait hunnak, illetve ungrinak nevezik a források)
4. Csaba seregébõl menekülõ 3000 férfi székelynek nevezte magát. Ez tehát saját név. A székely szó elsõ írott alakja: “siculi” (szikül) . Ez késõbb egy e-zõ nyelvjárásban vett fel szekel, majd a 15/16. század tájékán székely alakot. A székely népnév megfejtése vita tárgya. Györffy György az eszkil népnévbõl magyarázta, amelynek van eszegel-aszkil alakja is. Arba-perzsa forrásokban az aszgalt könnyen lehet aszfalnak olvasni (basgard-basfart) Ez esetben lehet, hogy Bíborbanszületett Konstantin “szávartü aszfalü “-népnevében a székely népnév rejlik. A szávartü megkülönböztetõ jelzõ a “türkök” nevében, és Árpád magyarjaira vonatkozik. Az Etil (Volga) folyó középsõ szakaszánál, a Zsiguli-hegy tájékán, szomszédok voltak az eszkilek és a szuvárok. Mindkét nép a volgai bolgárokhoz tartozott, ám a szuvárok fellázadtak a bolgár király ellen, és nem vették fel az iszlám vallást. (Lásd Ibn Fadlán tudósítását!) A székely önkormányzat A forrásokból úgy tûnik, hogy a székely volt az egyetlen nép, amelyik a keresztény államalapítás után is megõrizte autonómiáját. Legkorábban 1018-1030 között, legkésõbb pedig a 11/12. század fordulóján telepíthették õket Dél-és Délkelet-Erdélybe (telegdi, kézdi, sebesi és orbói székelyek). Majd a 12. század utolsó harmadától II. András szász oklevelének kiadásáig a szebeni ispánsághoz tartoztak. Együtt harcoltak a besenyõkkel és a vlachokkal a térség háborúiban. A 13. századtól Európa szerte szokássá vált, hogy írásban rögzítették az egyes érdekcsoportok, nálunk etnikumoknak is, a jogait és a kötelességeit. A század elsõ harmadában tûnnek fel a székely önkormányzatok is. (terra, districtus, késõbb sedes) A székely önkormányzat neve “szék” (szekü), ótörök jövevényszó, eredetileg “trónt”jelentett. Ebbõl keletkezett az igazgatási egység értelmû metonímia. A székelyek földje székely tulajdon volt, a király hosszú ideig nem idegeníthette el az ott élõ közösségtõl. (székely örökség)Társadalmuk három rendre tagolódott:

1. fõemberek neme
2. lõfõk neme
3. község neme

A rend szónak a NEM felelt meg. A NEM szó nemcsak vérrokon csoportot, hanem fajtát, rendet is jelentett az Árpád-kori forrásokban. Ez a három nem (tria genera) alkotta a székely nemzetet. Az elsõ két nembõl választották vezetõiket. Mégpedig úgy, hogy az elsõ két nemet további nemekbe és ágakba osztották (A telegdi székelyeknél székenként 6 nem és 24 ág volt) Ebben a sorrendben töltötték be a tisztségeket. A székelység elõljárója az ispán, akit a király nevez ki. Amikor beiktatják a tisztségébe, minden széktõl egy lovat kap ajándékba. Õt illeti meg a görgényi uradalom jövedelme és a bírságpénz egy része. Az ispán nemcsak bíró, hanem katonai elõljáró is. Székelyföld anyaszéke Udvarhely szék, itt tartják nemzetgyûlésüket, ahol a mindenkit érintõ kérdésekben döntenek, és mindhárom nem képviseltetheti magát. Minden széknek van saját önkormányzata (gyûlés, hadnagy, bíró és társaik) A székelyek adómentesek, csupán ajándékkal tartoznak a királynak (ökörsütés) Viszont háborúban kötelesek saját költségükön katonai szolgálatot teljesíteni, meghatározott szabályok szerint.
- székely nemzet-székely föld (tulajdon)
- örökség nyílföld (osztott) közföld (erdõ, rét)
- a székely székek (telegdi/Udvarhely, Csik, Gyergyó, Kászon, Maros
- nemek, ágak, község (falvak)
- székely ispán nemzetgyûlés
- széki gyûlés hadnagy, bíró és a társak
- falvak bíró, esküdtek, tizedesek, széki társadalom A székelyek hadkötelezettségét 1499-ben II. Ulászló király szabályozta. Gyakorlatilag a mindkét fél által elfogadott szokásjogot kodifikálta. Könnyûlovas íjászként elsõsorban keleten és délen volt rájuk szükség. Belháborúkban nem voltak kötelesek résztvenni! Noha a székelyeket valamennyi forrásunk Attila népének, illetve hunnak tartja, akik a honfoglaláskor csatlakoztak a “hétmagyar”-hoz, egyetlen kútfõ sem említi õket a 11. századi belháborúkban, de még a németek, úzok, besenyõk elleni háborúkban sem! Ennek oka további kutatásokat kíván!

Számrendszer a hadszervezetben

Erre a számrendszerre bukkanunk Szent István törvényében(A meggyílkolt feleség családjának kárpótlásárra 5, 10, 50 tinót kell adni. ) vagy a székely társadalmi rétegek(nemek~rendek jegyajándékának arányaiban(paraszt 3Ft. , darabont 6 Ft. , lófõ 12 Ft. , nemes 24 Ft.). Megjegyzések a székelyek eredetének “vitájához”. A mítoszok értékeket, modelleket tárolnak, nem pedig mai értelemben vett történelmi tanulmányok, de mindegyiknek van valamilyen racionális magja!

1. Attila a hun-avar folytonosság megszemélyesített alakja.
2. Csaba a székely mondák kultúrhérosza, aki kapcsolatot teremt a hétmagyar és a székelyek között.
3. Anonymus Szovárd népét Csabamagyarának tudja.
4. A székelyek neve önelnevezés, ha török nyelbõl is magyarázható, nem biztos, hogy nem magyarul beszéltek. A magyar népnevet elõször Anonymus írja le a hungarusok saját neveként 1210 tájékán. Holott senki sem vonja kétségbe, hogy már a 8/9. század fordulójától a Kárpát-medencében laktak. Miért várnánk el ennek az ellenkezõjét a székelyektõl?

Összegzés

1. Középkori forrásaink közül egyik sem vonta kétségbe, hogy a székelyek már a hétmagyar megérkezése elõtt a Kárpát-medencében laktak.
2. A székely népnév megfejtéséhez máig nincsenek biztos támpontjaink.
3. A székelyek hiányoznak a 9-11. századi hazai és külföldi forrásokból, holott számos bel-és külháborút vívtunk a kérdéses idõben. Ugyanakkor az is biztos, hogy az a hadrend, amelyikben a székelyek a könnyû lovas íjász elõvédet és utóvédet alkották, legkésõbb a 11-12. század fordulójára kialakult. (Lásd Kálmán törvényét a vértes lovasok kiállításának kötelezettségérõl!)
4. A székelyek önmagukat nemzetnek nevezték, de nem használták a nemzetség szót.
5. Nem mutatható ki a vérségi alapon szervezõdõ törzsi-nemzetségi modell, csupán a ennek nomenklatúrájával éltek. Ebbe kódolták a tisztségviselõk sorrendjét.
6. Nemcsak a nyelvük sajátos változata a magyarnak, bár ma már nyelvjárási párhuzamokat találtak fõleg a peremvidéken élõ népességéével, , hanem sajátos volt az “adózásuk” is. Az államban közvetlen elõljárójuk az ispán volt, a felette álló pedig a mindenkori király. Az elõzõnek lovat adtak ajándékban, az utóbbinak ökröt. Eddig úgy tudjuk, hogy a volgai bolgárok rótták le hasonló módon kötelezettségeiket, mégpedig a fejedelmüknek éa a kazár kagánnak.
7. Fel kell tennünk, hogy a honfoglaló magyarok alkut kötöttek az elsõ foglaló székelyekkel, akik ugyan “kitagadták” magukat, de önként részt vettek az új haza megszerzésében. Ezért eleinte határvidéken kaptak szállást: Ormánköz, Okor, Karasu, Göcsej, Moson, Po zsony térségében, illetve Biharban. Késõbb vonták õket össze, amikor a keleti támadások veszélye súlyosabbá vált. Ez pedig 1055 után következhetett be, amikor is a kunok megjelentek Kelet-Európa steppéin.

Európai napkelet/Magyarország

A bejegyzés kelte : 2010. február 19., péntek - 12:01, és Általános kategóriába helyezve. A bejegyzésre érkező hozzászólások hírcsatornája: RSS 2.0. A végére ugorhatsz és választ hagyhatsz. Pingelés jelenleg nem engedélyezett.