Kogutowicz Manó

Kogutowicz Manó eredeti nevén Emanuel Thomas Kogutovicz (Seelowitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 22.) térképész, a magyarországi kiadói kartográfia megalapítója.

Az egyházi vezetésű iskolákban kísérleteznek térképek használatával, de határozott előírást az eszközhasználatra csak a Ratio Educationis adott2. Nagyobb lendületet kap a térképek iskolai használata, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Gönczy Pál veszi kezébe az irányítást.
Nagyjelentőségű és példaértékű lépés volt 1870-ben, hogy báró Eötvös József kultuszminiszter 4750 népiskola számára iskolai alapfelszerelést3 biztosít, mintegy 200.000 aranyforint értékben. 1874-ben a pesti egyetem földrajzprofesszora, Hunfalvy János Magyar kézi atlasz című művével már a főiskolai oktatásra gondol. Az 1885-ös országos történelmi kongresszus határozatában sürgősnek mondja ki a magyar nyelvű térképészeti szemléltetőanyagok készítését. Az iskolákban ez idő tájt valóban megjelennek a földrajzi és történelmi atlaszok és térképek – a leggyakoribb a Kogutowicz-féle, amely szerepel pl. a nevezetes, Calderoni és Társa 55. SZ. ÁRJEGYZÉK TÉRKÉPEKRŐL, FÖLDRAJZI TANSZEREKRŐL ÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMLÉLTETŐ KÉPEKRŐL c. illusztrált katalógusában is.

Forrás

Bővebben  itt

Magyar Földrajzi Intézet

Amikor Gönczy Pál Vallás- és Közoktatásügyi államtitkár 1883-ban megszemlélte a rajzokat, megtalálta Kogutowiczban azt az embert, aki képes az iskolákat jó minőségű, magyar nyelvű térképekkel ellátni. A kiváló minőségű térképekről beszámolt Trefort Ágoston kultuszminiszternek is. Ennek hatására Kogutowiczot még abban az évben Budapestre hívták, a Posner Irodalmi Műintézet kartográfiai intézete vezetőjének.
1884-90 között 30 vármegye falitérképét készítette el, 1:63 000, illetve 1:75 000 méretarányban, 4, 5, 6 színben. A Posner-féle nyomdának nem volt elegendő szakembere, hogy az egész ország számára itt készítsék el mind a 72 vármegye iskolai faliatlaszát. Kogutowicz javasolta Trefort Ágostonnak egy önálló állami intézmény felállítását, amely kizárólag térképek készítésével foglalkozik. A miniszter ugyan egyetértett vele, de ezt csak magánvállalkozásként tartotta lehetségesnek. 1890-ben sikerült Csáki Albin minisztert rábeszélnie egy ilyen vállalkozásra, így a vállalat alapításához szükséges tőkét a minisztérium kölcsönként Kogutowicz rendelkezésére bocsátotta. A Vallás- és Közoktatásügyi minisztériummal nagyon kedvező szerződést kötöttek. Kizárólag az általuk szerkesztett térképeket ajánlották az oktatásban, de cserében vállalniuk kellett, hogy jó minőségű és elegendő magyar nyelvű atlaszt készítenek az iskolák számára. Így alakulhatott meg a híres bécsi Hölzel cég leányvállalataként a Hölzel és Társa Magyar Földrajzi Intézet.
Első jelentősebb vállalkozásuk Magyarország földrajzi falitérképének az elkészítése volt 1891-ben. A Magyar Korona Országai iskolai falitérképének a szerkesztését Lóczy Lajos végezte. Elkészítették ennek hegy- és vízrajzi változatát. Több térképnek Cholnoky Jenő volt a tervezője. 1894-ben jelent meg az Elemi iskolai atlasz, amelyet azután majd minden esztendőben újból kiadtak.
1895-ben Eduard Hölzel meghalt, így a budapesti cég teljesen önállósította magát Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi Intézet néven. Az intézet 1901-ben részvénytársasággá alakult és felvette a Magyar Földrajzi Intézet Rt. nevet.

Wikipedia

Comments are closed.


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer