“Ne higgy olyan gondolatnak, melynek szíved ellentmond!”

Eötvös József összes költeménye

“Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van.”

EÖTVÖS JÓZSEF KULTÚRA ÉS NEVELÉS

Forrás

Actium i. e. 31

Catalaunum – A Népek Csatája i. sz. 451

BETHLEN MIKLÓS életrajza

“Ha jelzőket keresnénk Bethlen Miklós jellemzésére, ilyen szavak tolakodnának elő: kultúrember, széles látókörű, nagyon okos, szeretetre méltó, józan, kitűnő stiliszta, de talán még ezek előtt is: közösségi és közéleti ember. “

“Azon szent Isten, ki előtt mindenek mezítelenek és nyilvánvalók, Zsid. 4: 13. és aki szíveknek, veséknek vizsgálója, Jerem. 17: 10. légyen bizonyságom nékem ezekről: 1. Hogy tehetségem s erőtelenségemhez képest valóságos igazsággal írok az én életemről mindeneket, noha, úgy hiszem, némely dolgokat alig hihet el az olvasó, de te tudod, Isten, hogy hazugságot nem írtam.”

BETHLEN MIKLÓS MŰVEI

BAUDELAIRE, Charles  SZÉPSÉG

Halandók! Szép vagyok, mint véső-véste álom,
s keblem, mely fájni zúz mindenkit egyaránt,
poétákat felém dús szerelemre ránt,
mely mint az ősanyag, némán győz a halálon.

Tóth Árpád fordítása

Szenczi Molnár Albert „az európai és a magyar távlatot” akarta összehangolni művelődés fejlesztő törekvéseivel (Turóczi-Trostler József). Horizontján a görögség és a rómaiak művé szet- és bölcsességpártolását követő békés Germánia tündökölt mint példa.  A II. Rudolfot  ünneplő szótárajánlásban csak úgy tűzdeli az elismerés felkiáltójeleinek kis kopjáit (Pázmányt  imitáljuk) „az írástudók! a kézművesek! a könyvnyomtatás!, a rézmetszés, a festés! az óra mívesség!” mögé. Azért teszi, hogy szembeállíthassa Minerva birodalmát a véres zászlókkal, a  lobogós  kopjákkal, a magyarországi csataterekkel, Mars  háborús pusztításaival.  Itt aztán borzongatóan élményi: 1588-ban kamaszfiúként bejárta a szikszói csata színhelyét, látta, hogyan vadultak meg a hullákat lakmározó kutyák…  (írt erről egy zsoltárparafrázist is Az pogány ellenség címmel.)
Molnárnak felekezeti határokon túllépő, elsőrangú tudományos és irodalmi kapcsolatai voltak (Théodore de Béze, Kepler, Opitz, Károlyi Gáspár, Ferenczffy Lőrinc, Lépes Bálint, Rimay); feleségét is német tudóskörnyezetből hozta, egy professzor háromgyermekes özvegye, Ferinari Kunigunda asszony személyében.
(Kovács Sándor Iván)

Szenci Molnár Albert 

MÉG MINDIG ORSOLYA MINDZSÓJÁRÓL

Édes a húsod, a szád kedves, bűbájos az arcod,
s míg nem kezdjük, egész lényed imádnivaló.
Ám, ha csináljuk már, oly könnyen csusszan az öcskös,
mintha nem is mindzsó volna, amit döfigél.
Nem leli oldalait, végét, s úgy véli az árva:
légben inog valahol, vagy folyadékba esett.
S mert a szegény ily bő lyukban tüsténkedik, izzad,
célját érni bizony nem sikerül sehogyan.
Nem használ sem a far-játék, sem a mellet-a-mellhez,
az se, ha vállmagasig rándul a comb, meg a térd.
Meghiusul minden küzdés, meddő az igyekvés,
céltalanul lihegünk, fájnak a csontok, az öl.
Vagy ne eresszen rád soha senkit az Ég szeretőnek,
Orsolya, vagy csak olyan kant, aki győzi veled.

Janus Pannonius

 ”Te a hegyek magasát, (…) az óceán partjait és a csillagok vonulását csodálod, de megfeledkezel arról, hogy az emberi léleknél nincs csodálatosabb.”

Rejtélyes valami az emberi szenvedély, és a gyermekeknél sincs ez másképp, mint a felnőtteknél. Akiket megszállt, nem találnak rá magyarázatot, akik viszont soha nem éltek át semmi ilyesmit, azok nem értik meg. Vannak emberek, akik kockára teszik az életüket, hogy meghódítsanak egy hegycsúcsot. Senki, még talán ők maguk sem tudják igazán megmagyarázni, miért. Mások tönkreteszik magukat, hogy megnyerjék a szívét egy bizonyos személynek, aki tudni sem akar róluk. Megint mások azzal pusztítják el magukat, hogy nem tudnak a gyomor örömeinek ellenállni - vagy annak, amit az ital nyújt. Egyesek minden vagyonukat odadobják, hogy szerencsejátékban nyerjenek, vagy mindent feláldoznak egy rögeszméért, ami soha nem valósul meg. Vannak, akik azt hiszik, csak akkor lennének boldogok, ha máshol élnének, mint ahol éppen vannak, s azért egész életükön át ide-oda utaznak a világban. S akadnak egynéhányan, akik nem nyugszanak addig, amíg hatalomhoz nem jutnak. Egyszóval annyiféle szenvedély létezik, ahány ember.

Michael Ende német író
1929. november 12.- 1995. augusztus 28.

“Vizsgálni mindenütt azt kell mi ott, s mindent ott, hol az legjelesebb; saját honában s földében mindent.
Én Németföldön különösen a népiskolákat, Franciaországban a nyilvános életet, Nagy-Britanniában a fogházakat s népjellemet, Helvéciában a természetet választám azon fénypontul, mi körül egyéb tárgyak csoportozatai összegyűlnek. Mert nem csak amaz elvnek, hanem még egy más csillagnak befolyása alatt is írék, s ez a HAZA; ha ezt tudtam volna feledni, ha a polgárt az írónak, a hazaszerelmet az írói dicsőségnek feláldozni bírtam volna, sokat másképpen s még többet éppen nem fogtam írni. -

Ajánlat s társ nélkül indultam a nagy világnak mint csolnak, mely a hazai partoktul eloldódva, vitorla és lapát nélkül bocsátkozik tengerre s átadja magát a habok kényének. Egy kérdés lebege lelkem előtt, mikor elindultam: “Reményljek-e az embertől s higyjek-e benne?” Most, midőn megtértem, szívem ünneplő örömmel adja a feleletet: “Igen.”

S e szent hit gyümölcse utazásomnak, aranygyapjú helyett magamnak én ezt hoztam.”

Vatta, december 20-án, 1838.

Szemere Bertalan Utazás külföldön