Napjaim

Politikai büntetés a jogi és gazdasági “vétségek” látszatával, középkori módon.

Elfogyott a levegő Magyarország körül

Forrás

A térkép forrása

Világszenzáció is lehetne, és az is, de kevesen ismerik ! Még ma is létezik az az egy évezreddel ezelőtt készült (Géza fejedelem-kori, 972-997) Európa térkép, amely meglepő módon olyan pontosságú, mint a mai térképeink ! Természetesen akkor ezt a fontos információt egy oroszlános ábrába rejtették egy Templom falára. A rejteki üzenet egyébként igen sokmindent elmond, például az Életfaindák pontosan oda mutatnak, ahol a magyar s vele egy időben a viking kalandozások történtek ! Bárki tagadhatja, de létezik, s itt van, s ingyenesen letölthető ! Eme térképet a szakirodalom legelőször 2002-ben, a “Géza fejedelem Esztergoma” című könyvfüzetben publikálta, mely kötet szintén megtalálható az elektronikus könyvtárunkban !
Terjedelem: 2 színes oldal.
Formátum: 297×210 mm (A4 fekvő).

Forrás:

Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.
(Tamási Áron)

A magyar szellem – legjobbjai szavában – sohasem rekesztett ki senkit a magyarságból, aki igazán oda akart tartozni. De ez az „igazán”: ez az, amit be kell bizonyítani.

Németh László: Magyarok, kibékülni!

Csak az az ember lehet szabad, akinek van bátorsága arra, hogy hiteles választások során át maga teremtse meg a maga világát. Aki nem vállalkozik erre, vagy kudarcot vall, azt leigázzák a mindennapi élet rutinjai.

Hankiss Elemér

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

“Annakokáért kérek és intek szeretettel minden rendeket, az dolgot így értvén és ez írásomat minden feléje terjesztvén, az hazának mostan fönn lévő nehézségei és egyéb egyenetlenségi felől, hogy mi is, igaz atyjokfiai, kegyelmetekkel consultálkodhassunk, és minden szükséges dolgokat eleikben terjeszthessük, valaholott kegyelmetek lételemet hallani fogja, el ne mulassza mindjárást oda confluálni, az nemesség és minden hadban szolgáló rendek személyek szerint, szász városokról és székekről bőséges számú ablegatusok által, hogy kegyelmetekkel egyező értelemből communicálván minden felső méltóságbéli, közép és alsó rendeivel s elöljáróival az nemes országnak, az kiket tudniillik efféle dolgok illetnek, egyező tetszésből tractálhassunk hazánk megmaradására való minden egyéb szükséges dolgokról, szabados vokssal és magok szíveknek bátorságos kinyitásával.

Ellenben Isten s az világ előtt tudományt tészek arról, ha kik ez közjóra indíttatott dolgokban, ha csak kivonszák is magokat, avagy annál inkább opponálják, Istennek ha mi ítéleti az olyanokra fog következni, nem mások, hanem magok lésznek okai. Ezek után az Úristen kegyelmeteket éltesse és juttassa boldogabb napokra.

Datum 20. Novembris 1660.

Kegyelmetek atyjokfia és szolgájok

Kemény János ”

KEMÉNY JÁNOS MŰVEI

Szerkesztette V. Windisch Éva
Budapest : Neumann Kht., 2000

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője: „Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.“

BISMARCK német kancellár (1815-1898): „Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.“

Az angol G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja: „Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek.“

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879): „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.“

Forrás: Vélemények a magyarokról 

“Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk. Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századok­ban a világ kiemelkedő szellemiségei. ”

Forrás: KÜLFÖLDIEK VÉLEMÉNYE A MAGYAROKRÓL

A vélemények erősítik emberi tartásunkat, de nem tesznek embertelenné bennünket!

“Ha oly sokat csatáztam hasztalan,
Csatázzam újra, és boldog leszek.”

sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 21. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus.

Nemes, de terhes önlábunkon állni- mondja, és mi már tudjuk, hogy ez mennyire igaz!

“Ez alapelveket én, ki szerencsés voltam sokak bizalma által a népképviselői nehéz, de éppen ezért dicső pályára kitűzetni, három szóban foglalom össze, s e három szó:

„Szabadság, egyenlőség, testvériség!”

Politikai hitvallomás
(És mi már tudjuk, hogy ahol szabadság van, ott nincs egyenlőség, ahol egyenlőség van, ott nincs szabadság! Ezt oldjátok meg 21. századi nagyokosok!!!)

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.

Kettős szivárvány

Elült a zápor, elnyugodott a szél,
Felhő-barlangok tömbjei omlanak,
S a hegy dicsőült homlokáról
Felkel a nap biboros korongja.

Jöjj, nézz a napba, nézd: csupa láng, csupa
Szépségig-érett végig-elég öröm,
Pedig már fonja szemfedőjét
A konok ég könyörtelen ujja.

De ő nem bánja; mit neki éjszaka,
Mit a halál is! Él, amig él, ragyog
S szépsége édes aranyával
Önti el a keserű világot.

Nézd, nézd a felhők mámoros ünnepét,
A szépség színes templomi zászlait
Hogy lengetik, hogy bontogatják
Tornyosodó meseváraikból.

Nézd a szivárványt: kétfonatú öve
Kétszer karolja át a kitárt eget!
Nézd, és öleld, öleld, halálig,
Ezt a szegény gyönyörű világot!

Sík Sándor összegyűjtött versei

I. A kultúra fogalmának problémája
A kultúra fogalmának kérdésével a tudományos irodalom számos ága foglalkozott
már, azonban a fogalom pontos tartalmát illetõen a szerzõk között nincsen egyetértés.
Így többek között a kultúrát a természeti és társadalmi környezet tudatos alakítására
való képességnek,

1 az egyén cselekvését meghatározó normák, értékek és szimbólumok
valamely rendjének,

2 illetve azon emberi magatartásnak és eredményeinek tekintik,
melyek az ember társadalmi és nem ösztönös mivoltából erednek.

3 Szembetűnõ,  hogy ezek a meghatározások a kultúrának egy általános, átfogó, az ember tudatos  tevékenységével összefüggõ fogalmát takarják. Ehhez képest a kultúra tematizálásának  jelenkori konjunktúrája a fogalomnak egy szűkebb értelméhez kötõdik, méghozzá  a kultúra bármiféle művészeti jellegű, tartalmú megjelenési formáihoz.

LÁNCOS PETRA LEA  doktorandusz (PPKE JÁK)

“A kultúra meghatározása

A tudományos közhelyek közé tartozik, hogy a kultúrának nincs egységesen elfogadott meghatározása, hanem igen sokféle van forgalomban. Ismeretes, sőt szinte már legendássá vált Kroeber és Kluckhohn könyve, amelyben 165 darab definíciót gyűjtöttek össze, és azóta is sok új született. Pedig a helyzet nem annyira katasztrofális. A definíciók korántsem annyira diffúzak. Szerkezetük ugyanolyan, mint a mondaté. Négy elem szerepel mindegyikben.

(1) Az “alany”, vagyis az ember és az emberek csoportjai, közösségei.

(2) Az “állítmány”, vagyis az emberek tárgyi tevékenysége.

(3) A “tárgy”, vagyis ami a tevékenység által létrejön, éspedig (a) anyagi tárgy, (b) társadalmi szerveződés, csoport, intézmény, (c) szellemi tárgy, nyelv, ismeret, tudomány, művészet, vallás. És végül

 (4) mindezek rendszert alkotnak, mint a nyelvben a mondat. Ez a rendszer a társadalom, a kultúra és a civilizáció.”

Forrás: A civilizáció és a kultúra paradigmái

Amint ez a fenti idézetből is kiderül; a kultúra fogalmát csak “a társadalom, a [kultúra] és a civilizáció.” rendszerében elhelyezve tudjuk megragadni.

Van- e magyar kultúra? Vannak- e sajátos mentalitásbeli, viselkedési, társadalomszerveződési, életviteli szokásaink? Ha igen, akkor van magyar kultúra a nyelvünkön, a szellemi és a termelési produktumainkon kívül is. Szerintünk van!

-Szimbolikus kultúra(nemzeti hagyományok)
-környezeti kultúra
-viselkedés kultúra
-öltözködési kultúra
-érzelmi kultúra
- munka kultúra
-politikai kultúra

Erre gondoljunk mi magyarok  január 22- én, a magyar kultúra napján, lakjunk a világ bármelyik részén is!

Európa a 15- 16. században lett világgazdasági centrum, a 18- 19. században élte fénykorát, és a 20. században megindult a hanyatlása. Ma vajúdik!
Vajon képes- e megújulni, vagy elnyeli a globalizáció örvénye?

Noha a sajtó(világsajtó) egy vonulata azt sugallja, hogy hazánkban diktatúra van, ebből csak annyi igaz: a hatályos jogszabályaink szerint erre lenne lehetőség.
Elbeszélünk egymás mellett!
Ugyanis a “nyugati” mentalitás szerint mindent megtehetek, amit a jog nem tilt, mi pedig a politikai akaratra koncentrálunk.
Ezt ha nagyon nehéz is, de tisztáznunk kell! Mi nem akarunk diktatúrát, de csicskások se szeretnénk lenni.

Sok arcú, de együttműködésre képes Európát szeretnénk, és nem egy homogén Európát, ahol a mindenkori többség(akár látszat többség is) ráerőszakolhatja akaratát a nemzetállamokra.