A jénai egyetem és a magyar asztal

Az interneten kerestem valamit, amikor véletlenül egy a jénai egyetemet ábrázoló képre akadtam, alatta a következő szöveggel:

Abb.2: Das ”Collegium Jenense” mit dem Convictorium, in dem sich nach 1815 der „Ungarntisch” befand

Én egy konkrét asztalra gondoltam és rém kíváncsi voltam hogy azt miért nevezik magyar asztalnak. Kíváncsiságomnak email formát adtam és elküldtem a jénai Friedrich Schiller Egyetemre. Prof.Dr. Ulrich Steltner szívélyesen válaszolt. Válaszából kiderül, hogy a német szóhasználat szerint a „magyar asztal” itt nem konkrét tárgyat, hanem sokkal inkább egy találkozóhelyet jelöl, azt a helyet ahol a magyarok találkoztak. „Ma magyar klubnak mondanánk” – írja Steltner professzor.

Sajnos a „magyar klub” már térben sem létezik, mivel az említett képen látható épület akkori formájában már nem létezik.

Minden esetre, ha az „Ungarntisch” kifejezés mai napig fennmaradt, ez arra utal, hogy a jénai egyetemen a jelzett időben aránylag sok magyar végezte tanulmányait. Ezt a feltevést igazolják az egyetem statisztikai adatai is. Már 1550 és 1560 között volt az egyetemnek négy magyar diákja, hogy aztán 1791 – 1800 között összesen 262 magyar és erdélyi* diák tanuljon itt, de még 1861 – 1870 között is 208 magyar és erdélyi* diák tartózkodik Jénában.

Friedrich Schiller a Die Piccoliminiben többek között ezt írja: „…Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyetlen, még a régebbi vagy egykorú észak német egyetemen sem tanul olyan nagyszámú főleg Magyarországról és Erdélyből jövő diák, mint a miénken…”

Az a tény, hogy relatív sok magyar és erdélyi* diák tanult a jénai egyetemen, elsősorban a jénai egyetem protestáns-lutheri alapjellegével magyarázható (a magyar diákok nagy része teológiát tanult).

A magyarok intenzív jénai jelenlétéről még többet mond abszolút számuknál , különböző társaságokban való tagságuk. Így például a Latin Társaság 70 tiszteletbeli tagja közül 6 magyar, az Ásványtani Társaság összesen 19 tagja közül 4 magyar. A nyitott társaságok tagjainak száma 928 volt. Ebből 74-en voltak magyarok és erdélyiek.* A titkos társaságoknál már az arány sokkal rosszabb: 772/4.

Sajnos arról nem találtam adatokat, hogy a „magyar asztalon” mennyi és milyen sör és bor fordult meg.

                                          ab2-colljenpdfpdf-adobe-reader.jpg

*A forrásmunkákban az Erdélyre vonatkozó adatoknál nem világos, hogy a megadott szám magyarokra, szászokra, vagy mindkettőre vonatkozik

Schneider Alfréd

Comments are closed.


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer