Szabó Lőrinc és Klára lépte nyomán az ulmi székesegyház tornyába


Ulmban már többször megfordultam, az ottani székesegyházban is, de a tornyába – 161,5

ulmi-torony.JPG

méterrel a világ legmagasabb templomtornya – még nem másztam fel.                              Ezt a mulasztásomat igyekeztem 2001 március 25-én pótolni.

Felszerelve Szabó Lőrincné idevágó naplójegyzetével (Szabó Lőrinc és felesége Levelezése, 1921-1944; Magvető könyvkiadó Budapest 1989, 349-353 oldal), fényképezőgéppel és a rossz idő miatt esernyővel is, felültünk feleségemmel a fél kilences ulmi vonatra.

A Neustadtól Ulmig majdnem 3 órát kitevő utazás alatt, többször meg-megeredt a már napok óta tartó eső. A máskor ezen a vidéken még oly kicsiny „Duna-patak”, most úgy meg volt áradva, hogy helyenként csak a vasúti töltés volt az egyetlen száraz sáv, tőle jobbra és balra mindenütt víz. A Duna eredeti medrét csak sejteni lehetett a partjait kísérő fák, cserjék alapján.

Megérkezésünk után rögtön a székesegyházba mentünk. Feleségem nem vállalkozott a torony megmászására, elrémítette a kiírt szám: 786 lépcső.

Pontban 12-kor egyedül indultam felfelé. Eleinte szaporán tettem egyik lábamat a másik elé, később, mind magasabbra érve, egyre sűrűbben tartottam rövidebb-hosszabb pihenőt. Előzőleg többször elolvastam Szabó Lőrincné leírását a toronyban tett látogatásukról. Mint kiderült, az asszony rendkívül pontosan írta le az utat és a látottakat. Játszva lehetett azonosítani minden helyet amiről naplójában említést tesz.

Annyira beleéltem magam a leírásba és annyira megmaradt minden szinte ugyanúgy, mint 73 évvel ezelőtt, hogy néha az előttem haladó látogatók kopogó lépteit Szabó Lőrinc ésKlára lépteinek képzeltem.

Bár az eső pont akkor eredt el a legjobban, amikor a torony legexponáltabb részébe értem, mégis sok időt áldoztam arra, hogy a második körkilátón (Szabó Lőrincné platformfélének nevezi), tehát 102m magasságban megkeressem a falon a költőnek és feleségének a ne-

mellektorony-ulm.JPG

Kilátás a székesegyház egyik teraszáról

vét, melyeket Szabó Lőrinc saját kezűleg írt fel valahová. Hamar be kellett látnom, hogy hiábavaló a keresgélés. A ceruzával írott felíratok közül már az öt évvel ezelőttiek is csak alig olvashatóak. Ezenkívül, a folytonos javítási munkák során nagyon sok építőelem, kő ki lett cserélve. Érdekes módon mégsem éreztem csalódottságot. Lenyűgözött a torony zseniális szerkezete és félelmet keltő méretei. Lelki szemeim előtt láttam a kövön ülő Klárát, ahogyan aggodalmasan néz fel a rendíthetetlenül tovább, felfelé haladó Lőrincre.

Az itt töltött nagyobb pihenő után én is megmásztam, az itt már egészen szűk csigalépcsőn a még hátralevő 208 lépcsőt. Fent, egy egészen szűk körteraszfélén csak nehézkesen lehetett körbetotyogni és boldog voltam amikor lefelé indulhattam a lépcsőkön és nem kellett közvetlenül az irdatlan mélységbe néznem. Csuromvizesen, de egy sikerélménnyel gazdagabban igyekeztem lefelé.

Körülbelül 70m magasan betértem abba a kiállításféle terembe, ami közvetlen a harangok

toronyor-szobaja.JPG

felett van és amiről Szabó Lőrincné így ír: „Visszajövet a toronyőr szobáiban, szerény középmagasságban, pihentünk egy kicsit, beírtuk nevünket az emlékkönyvbe, …., megnéztük az ott berámázva lógó képeit a világ egyéb nagy dómjainak, aztán lefelé indultunk.”

A szoba most is pont olyan, mint 73 évvel ezelőtt. Bekopogtam a toronyőrhöz és érdeklődtem az 1928-as emlékkönyv iránt. Megtudtam, hogy az a Székesegyház Építési Hivatalának levéltárában található. Ezek után egy hosszú, majd egyéves küzdelem folyt az említett hivatal és köztem.

A levéltár ekkortájt költözött új épületbe, ugyanakkor leltár és átszervezések is voltak, ezért nemigen tudtak és akartak az én óhajommal foglalkozni. Végül 2002 április 12-én levelet kaptam Ulmból, benne az emlékkönyv 260-ik oldalának fotómásolata Szabó Lőrinc és Szabó Klára beírásával.

turmbuch-eintragungen.JPG

ulmi-beiras.jpg

Ez a látogatás nagy élmény volt.

Sokáig fogok emlékezni a toronyra, valamint Szabó Lőrincné idevágó naplójegyzeteire.

© Schneider Alfréd


One Response to “Szabó Lőrinc és Klára lépte nyomán az ulmi székesegyház tornyába”

  1. Berblinger Lajos, Schneider von Ulm « Csendes ellenállás Says:

    [...] http://goglobe.hu/blog/fredi/2007/12/30/szabo-lorinc-es-klara-lepte-nyoman-az-ulmi-szekesegyhaz-torn… ez Scneider Szabolcs kitűnő blogjából. Schneider= szabó, [...]


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer