Lazarus von Schwendi, az elzászi tokaji és a magyar hadiszabályzat

Kevés embernek adatott meg a világon akkora karrier, mint Lazarus von Schwendinek. 1522-ben fattyúként látta meg a napvilágot Mittelbiberachban, hogy aztán II.Miksa császár alatt a német hadak főparancsnoka, katonai ügyekben a császár helyettese legyen.
Apja Rutland von Schwendi, anyja Apollonia Wenk, a Schwendi családnál szolgáló cselédlány. 1524-ben V. Károly törvényesítette Lazarus von Schwendit ezzel nemessé és öröklőképessé vált.
Baselben, majd Straßburgban tanult és 24 évesen V. Károly szolgálatába állt.
1552-ben lovaggá ütik.
1564-ben II. Miksa császár szolgálatába áll, aki a törökök elleni védelem irányítására, mint főparancsnokot Magyarországra küldi.
Két sikeres évet tölt itt. Többek között visszafoglalja a törököktől a tokaji várat és megszervezi egész Tokajhegyalja védelmét. Sajnos nem csak a törököket sikerült megverje, de az erdélyi Zápolya Zsigmondot is. 1565-ben elfoglalja Szatmárt, majd 1567-ben Munkácsot. Lazarus von Schwendi nem csak kiváló katona volt, de jó szervező is.
Felismerte a tokaji borok jó minőségét és a monda szerint hazatértekor 5000 hordó tokaji bort vitt magával (a mennyiség forrásonként változik. Másutt 4000 gönci hordóról van szó, megint máshol pedig 5000 üvegről esik említés). Ami még fontosabb betelepítette elzászi és badeni (L. V. Schwendi korában mind Előausztria) birtokaira az általa tokajinak vélt – ma egyértelműen szürkebarátot. Ezt Elzászban még ma is Tokay d’Alsacenak hívják.

pict0003.jpg

Egyébként az Európai Unió döntése szerint mult év márciusától a tokaji márkanevet kizárólag a Magyarországon gyártott tokaji borok viselhetik. Különben Kaiserstuhlban (Burkheim, Kirchhofen, stb.) is egy-két generációval ezelőtt a Tokayer elnevezés volt forgalomban, hogy aztán a Ruländer, illetve a Grauburgunder, vagy Grauer Burgunder megnevezés terjedjen el.
Lazarus von Schwendinek a császár 1568-ban birodalmi bárói rangot és birtokokat adott, mint Hohenlandsberg, Katzental, Kintzheim, Igersheim, Sigolsheim, Angersheim, Logelnheim, Scherweiler, Türkheim, , Morschweier, Winzenheim, Ensisheim, Ammerschweier, Fessenheim, Kaysersberg, Münster és Gregoriental Elzászban, valamint Burkheim, Breisach, Kirchhofen, Ehrenstetten, Ober- és Unterambringen, Jechtingen, Ober- és Niederrotweil, Oberbergen, Vogtsberg és Triberg (ezek egy részét csak hűbérül birtokolta).

pict0038a.jpg   schwendi-cimer.jpg

                            L.v. Schwendi          és          címere

 

                              tokaj-schw-idejeben.jpg

                           Tokaj ábrázolása a XVII. sz.-ban

Ezen kívül rendelkezett házakkal és birtokokkal Ausztriában és Magyarországon.
Von Schwendiről már említettem, hogy jó szervező volt. Ez abban is megmutatkozott, hogy birtokain megszervezte a bortermelést, reformokat vezetett be és ezáltal Elzászban és Breisgauban egy gazdasági fellendülés következett be. Újabb kutatások szerint Lazarus von Schwendi a német későhumanizmus kiváló képviselője, aki nem csak népe szociális-gazdasági problémáival törődött, de támogatta a tudományt és művészetet is. Maga a németen kívül beszélt latinul, franciául, spanyolul, magyarul, és hollandul. Ennek a humanizmusnak a jegyében próbált békítőleg a felekezeti viszályokba is beavatkozni, sajnos eredménytelenül.
Mint láttuk, von Schwendi kapott valamit Magyarországtól, de adott is cserébe valamit a magyaroknak. Legújabb kutatások szerint, nem csak a végvárak megszervezésében vannak érdemei, de mint az a kiváló magyar hadtörténész, Pálffy Géza egyik disszertációjából kiderül, nagy érdemei vannak a hadiszabályzat modernizálásában és a katonai igazságszolgáltatás modernizálásában is. Lazarus von Schwendi kidolgozta az u.n. Artikelbriefeket, és a 74 artikulus az elkövetkező száz évben érvényben volt.
Idézek Pálffy dolgozatából: „Egy ilyen »jus militare Hungaricum« megszerkesztésére Lazarus von Schwendi főkapitány felső-magyarországi hadjárata során valószínűleg 1566-ban került sor. Schwendi személyében a kor egyik legjelentősebb hadvezére és hadtudományi gondolkodója érkezett a magyar hadszíntérre, aki feladatának érezte, hogy a német katonaság mellett a magyar számára is egységes hadiszabályzatot készíttessen, és ennek elfogadtatásához Bécsben kellő befolyással és tekintéllyel rendelkezett. Ezen próbálkozásáról ez ideig sem a magyar, sem a nemzetközi hadtörténetírás nem tudott”
Lazarus von Schwendi 1583. május 27-én halt meg Kirchhofenben.

itt-halt-meg.jpg

A kirchhofeni kastély. Itt halt meg

L.V. Schwendi

Sírja Kintzheimban van, az ottani templomban:

sirja.jpg

Kinztheimban még utcát is neveztek el a tokajiról: 

 tokay-utca.jpg

Az eltelt majdnem 400 év alatt Lazarus von Schwendi emléke mit sem fakult. Terek, utcák, egy iskola vannak róla elnevezve, szobrai vannak Colmarban és Kirchhofenben és a bortermelés és az idekapcsolódó idegenforgalom virágzanak.

                pict0011a.jpg   

                     a kintztheimi Lazar de Schwendi téren az azonos nevű       vendéglő

Talán mi magyarok is egy jó pohár igazi tokaji fogyasztása közben áldozhatunk néha egy gondolatot Lazarus von Schwendire!

© Schneider Alfréd

3 Responses to “Lazarus von Schwendi, az elzászi tokaji és a magyar hadiszabályzat”

  1. poe Says:

    Kedves Frédi

    Az elmúlt hétvégéken hiába kerestem írásaidat. Remélem, nem vagy beteg! Nagyon sok magyar emlék vár még felfedeztetésére szerte Európában. :)

  2. Rácz József Says:

    Tisztelt Uram!

    Szeretném megtudni, hogy ismer-e kapcsolatot Lazarus von Schwendi és Biatorbágy között?

    Tisztelettel
    Rácz József

  3. fredi Says:

    Tisztelt Rácz Úr!
    Elnézést a kései válaszért, de a blog gyakorlatilag halott, így ritkán nézek be.
    Nem, sajnos számomra ismeretlen bármely kapcsolat Schwendi és Biatorbágy között, ami korántsem jelenti, hogy ez nem létezett. Forrásaim javarészt német szerzőktől származnak és ezekben nem találtam semmi idevágó utalást.
    Talán fordúljon kérdésével Pálffy Géza hadtörténészhez, ő tud esetleg erre válaszolni.
    Tisztelettel
    Schneider Alfréd


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer