Magyar volt-e Hófehérke mostohája?

A világ nagy meseírói közül, mint a Grimm testvérek, Hans Christian Andersen vagy Selma Lagerlöf a legismertebbek a Grimm testvérek és meséik közül a Hófehérke. Ma már tudjuk, hogy a Grimm-meséknek van egy reális magva.  Jacob és Wilhelm Grimm Kasselban gyűjtötték a meséket, történeteket, regéket és dolgozták aztán fel és át őket. Természetesen elsősorban a közelebbi és távolabbi környezetükből, tehát Hessenből jutottak a legtöbb anyaghoz más gyűjtőktől, ismerősöktől, akiknek egy része ismert (Marie Hassenpflug, Dorothea Viehmann), feltételezett (testvérük Charlotte Grimm), vagy ismeretlen.Nos úgy tűnik a Hófehérke történetének is egy valóban élt lány sorsa a mintaképe.A lány neve: Margaretha von Waldeck volt (IV.Fülöp waldeck-wildungeni gróf lánya).A lány egykori hazájában többször is megfordult Charlotte Grimm, aki az itteni fürdőben kezeltette magát. Lehetséges, hogy az akkor majdnem 300 éves történet az ő közvetítésével jutott bátyjai tudomására. Valóban érdekes párhuzamok vannak Margeretha reális élete és Hófehérke mesebeli története között.  A hesseni gróflány 1533.III.15-én született és négy éves volt, amikor az édesanyja meghalt, félárva lett, akárcsak Hófehérke. Margaretha apja két évre első felesége halála után újra nősül, így Margaretha is egy szigorú mostohaanya kezei közé kerül., akárcsak a mesebeli Hófehérke és őt is „elzavarják” otthonról. Neki ugyan nem kell egy erdőben kóborolnia, hanem  a Habsburg Mária vezette brüsszeli udvarba küldik.Lehet csak véletlen, hogy fáradságos útja a Siebengebirgen (hét hegy) keresztül vezet, akárcsak az út a hét törpéhez („A királyné…..Ebben az öltözékben átkelt a hét hegyen s mikor megtalálta a hét törpe házikóját…”).   Habsburg Máriával (I.Miksa német-római császár unokája) kapcsolatban hadd tegyek egy vargabetűt. Habsburg Mária 1520-ban feleségül ment II.Lajos magyar királyhoz. 1521-ben magyar királynévá koronázzák. 1526-ban meghal Mohácsnál II.Lajos. Mária egy ideig Pozsonyba húzódik vissza, aztán Bécsbe megy, majd 1531-ben testvére V.Károly német-római császár kérésére Németalföld kormányzója lesz. Egyébként Habsburg Máriát csak magyarul hívják így, más nyelveken Magyar, vagy Magyarországi Máriának nevezik (Maria von Ungarn, Queen of Hungary, Marie de Hongrie).Ezek után térjünk vissza Hófehérkéhez. Margaretha von Waldeck és Hófehérke személyénél az is megegyezik, hogy mindkettő rendkívül szép volt. Margaretha emellett nagyon művelt is. Adódik azonban egy nagy bökkenő. Míg Hófehérke „olyan feketehajú, mint az ébenfakeret”, addig tudjuk Margaretharól, hogy szőke volt. Ez az ellentmondás feloldódik, ha figyelembe vesszük a mese eredeti 1808-as változatát. Itt még Hófehérkének sárga haja van és csak a szeme fekete.A gyorsan fejlődő,  jól alkalmazkodó lányra szépsége miatt többen is felfigyelnek. Így szemet vetett rá II.Fülöp, V.Károly fia is, aki sokszor megfordult nagynénje udvarában. (A rokoni viszonyok áttekinthetőségét ez a családfakivonat könnyíti: http://img.photobucket.com/albums/v299/aschk/HabsburgMria.jpg ).

Ez a kapcsolat semmiképp sem illett bele V.Károly és Habsburg Mária elképzeléseibe.  Nincs ugyan bizonyíték arra, hogy Margaretha az udvari politika áldozatául esett volna de tény: 1554 márciusában 21 évesenmeghalt Margaretha;                                                                        mint az a wildungeni városi krónikából kiderül (a polgármester személyes bejegyzése nyomán), Margaretha halálát méreg okozta; 1554 júliusában kényszerítették II:Fülöpöt, hogy a nála 11 évvel idősebb másod nagynénjét I.(Tudor) Máriát feleségül vegye.

Hófehérke ellen kétszer is próbálkozik mostohája méreggel, de nem sikerül. Margarethanál nem volt happy end.Jogos feltételezések vannak arra, hogy halálát az akkor oly divatos arzén okozta.Végül még egy érdekesség. A kor szokásának megfelelően az udvarhoz tartózok  utolsó nyugalmukat a közeli ferencrendi kolostor temetőjében találták meg. A fiatal gróflány sírjának azonban se híre, se hamva.Ezek után aligha lehet a címben feltett kérdésre egy határozott igennel válaszolni. Egyrészt azért nem, mert Habsburg Mária ugyan egy néhány évig magyar királyné volt, de ezenkívül semmi köze nem volt a magyarsághoz. Másrészt pedig azért nem, mert míg Hófehérke példaképe egyértelmű, addig a mostoha mintáját valószínű három asszony is szolgáltatja: Margaretha apjának második felesége, Habsburg Mária és I.(Tudor) Mária. 

Schneider Alfréd

Válogatott irodalom:Eckhard Sander: Schneewittchen, Märchen oder Wahrheit, ein lokaler Bezug zum Kellerwald. Wartberg Verlag, Gudensberg-Gleichen, 1994 

Grimms Märchen Eine Auslese. Albatros Manfred Pawlak Verlaggesellschafft, Herrsching, 1989, 167-180 oldal 

Kirsten Hoehne und Claudia Moroni: Märchen & Sagen – Botschaften aus der Wirklichkeit, Dokumentation, www.phoenix.de 

Glatz Ferenc (szerkesztő):  A magyarok krónikája. Magyar Könyvklub Officina Nova, Budapest, 2000 

Horn Katalin: Das ungarische Schneewittchen in Fabula, Band 49, Heft 3-4, 259-267 oldal, 2008 

Grimm testvérek: Hófehérke, Kolnoky László fordítása, Ifjusági Könyvkiadó, Bukarest, 1956

2 Responses to “Magyar volt-e Hófehérke mostohája?”

  1. poe Says:

    Ez a Mária szerepelt a kicsit régebbi holland útlevélben. Pár éve írtam is róla, engedelmeddel idemásolom:
    “Ez az útiokmány tulajdonképpen egy képes történelemkönyv, a harmadik oldalán még egy nagy szürke mammut néz ránk mélabúsan, a harmincadikon pedig a tengerparti szélturbinasorok kelepelnek az Európai Közösség csillagfényes kék zászlaja mellett.
    És közte, oldalról oldalra ott láthatók a holland nép történelmének dicső vagy fájdalmas korszakai. A győzelmek és a bukások, a nép kiválóságai. A lapok alján kék keretben, egy bébibolhánál is kisebb betűkkel pedig -jó nagyító segítségével – olvasható az ország története. Vettem a fáradságot, és kitartó munkával papírra tettem az egész szöveget. Három gépelt oldalt tett ki, hihetetlen szinte, hogy fért el ennyi betű azokban a szűk kis keretekben.
    A tizedik oldalon újabb meglepetés ért, amikor egy helyütt váratlanul Magyarország nevére bukkantam. A szöveg körülbelül így hangzik: “ V. Károly francia császár és spanyol király a németalföldi népeket beolvasztotta birodalmába, és kiterjesztette rájuk a hatalmi és jogi centralizációt. Helytartóul felkérte Magyar Mária királynét, aki nagy tapasztalatával segítségére volt a helyi (főleg brüsszeli és mecheleni ) tanácsoknak és bíráknak az államigazgatás kiépítésében.” (Karel V. voltooide de centralisatie van bestuur en rechtspraak in Nederland, Landvoogdes Maria van Hongarije werkte nu samen met landelijke raden en rechtsbanken in Brussel en Mechelen.)
    Ki hitte volna, hogy kis nemzetünk helyet kapott a holland történelemben és így az útlevélben is.
    Sok millió holland hordja magával, de valószínűleg csak kevesen vették észre a parányi betűket. Akiket eddig kérdeztem, senki nem hallott róla.

  2. fredi Says:

    Kedves Poe!
    Érdekes kiegészítésedet köszönöm!


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer