Archive for the ‘Magyar emlékek Európában’ Category

Badenweiler, Csehov és Előd Egon

csütörtök, szeptember 8th, 2011

Szeretek túrázni, kirándulni. Szeretem a természetet szép virágaival, madaraival, szikláival és minden teremtményével, de szeretem megtekinteni, megismerni azt is, ami emberi szorgalom és tehetség műve, legyen az egy épp sarjadó búzatábla, egy kunyhó, vagy egy több ezeréves sírkőhalom.

(tovább…)

Magyar volt-e Hófehérke mostohája?

csütörtök, január 7th, 2010

A világ nagy meseírói közül, mint a Grimm testvérek, Hans Christian Andersen vagy Selma Lagerlöf a legismertebbek a Grimm testvérek és meséik közül a Hófehérke. Ma már tudjuk, hogy a Grimm-meséknek van egy reális magva.  Jacob és Wilhelm Grimm Kasselban gyűjtötték a meséket, történeteket, regéket és dolgozták aztán fel és át őket. (tovább…)

A német nemzeti eposz és magyar példaképei

péntek, március 20th, 2009

   

A Nibelungen szó értelme 

Anélkül, hogy etimológiai magyarázkodásba bonyolódnánk, vegyük egyszerűen tudomásul,  a Nibelungen szó alatt egy Attila korabeli Rajna menti nép értendő, akit aztán a burgundiakkal lehet azonosítani. Feltűnő, hogy míg a német nyelven írt szövegekben a Nibelungen (Nibelungenlied, Nibelungen-Strophe, Nibelungen-Code) egyértelműen többes számban van (mint Burgunden, Hunnen, stb.),  addig a magyar nyelvű idevonatkozó írások kivétel nélkül egyes számot használnak, mint Nibelung ének, Nibelung strófa, stb.(Lásd még: Wahring Deutsches Wörterbuch, Bertelsmann Lexikon Verlag, Güntersloh/München, 1986/1991, 926 oldal). 

(tovább…)

Freiburg környéki kirándulás magyar vonatkozásokkal

péntek, május 30th, 2008

 Esetleges csalódások elkerülése végett,  előrebocsátom, hogy a magyar vonatkozást  ez esetben két fa fogja jelenteni.

Amikor megnyitottam ezt a blogot világos volt számomra, hogy saját anyagaim végesek, de arra számítottam, hogy széles Európában annyi érdekes idevágó közlendő létezik, és annyian vagyunk magyarok Európa majd minden országában, hogy majd a vendégszerzők segítségével friss cikkek hosszú ideig biztosítva lesznek.Sajnos számításaim hibásnak bizonyultak, sokkal kevesebb közölni hajlandó akadt, mint azt reméltem, sőt sok olyan sem írt semmit, aki pedig erre ígéretet tett.  Ilyen körülmények között magam próbálok újból tollat ragadni és olyan témákat is feldolgozni, ahol a magyar vonatkozás csak apró, vagy csak közvetett.  (tovább…)

Lazarus von Schwendi, az elzászi tokaji és a magyar hadiszabályzat

hétfő, január 21st, 2008

Kevés embernek adatott meg a világon akkora karrier, mint Lazarus von Schwendinek. 1522-ben fattyúként látta meg a napvilágot Mittelbiberachban, hogy aztán II.Miksa császár alatt a német hadak főparancsnoka, katonai ügyekben a császár helyettese legyen. (tovább…)

EGY FORRÁS TÖRTÉNELEMMEL

hétfő, január 14th, 2008

A Rákóczi-forrás egy 1711-es epizódra emlékeztet

A landshutiak számára kezdettől fogva fogalom volt a „Raguci forráska”, egy, a hegyoldalból fakadó forrás, amely a régi időkben, amikor még gyalog jártak át Schönbrunnba, és amely a szomjas gyerekeknek változatosságot, a megfáradt sétálóknak felfrissülést nyújtott. (tovább…)

A magyarság hite szobrokban

vasárnap, január 6th, 2008

Találkozás Varga Imre szobrászművésszel

Varga Imre munkásságában jelentős helyet foglalnak el a magyar szentek, akik mint mondja a nemzet életében, történelmünkben fontos szerepet játszottak. Immár több mint harminc éve annak, hogy egy főpap megtisztelte a művészt barátságával, és egy megbízással, amely közvetlenül a pápától származott. (tovább…)

Szabó Lőrinc és Klára lépte nyomán az ulmi székesegyház tornyába

vasárnap, december 30th, 2007


Ulmban már többször megfordultam, az ottani székesegyházban is, de a tornyába – 161,5

ulmi-torony.JPG

méterrel a világ legmagasabb templomtornya – még nem másztam fel.  (tovább…)

A jénai egyetem és a magyar asztal

vasárnap, december 23rd, 2007

Az interneten kerestem valamit, amikor véletlenül egy a jénai egyetemet ábrázoló képre akadtam, alatta a következő szöveggel:

Abb.2: Das ”Collegium Jenense” mit dem Convictorium, in dem sich nach 1815 der „Ungarntisch” befand (tovább…)

RÉGMÚLT MAGYAR NYOMOK ITÁLIÁBAN – I. utolsó rész

vasárnap, december 16th, 2007

II. Endre, a tizennyolcadik árpád-házi király testvére, Margit, Bonifác monferratói őrgrófhoz ment nőül, aki részt vett a IV. keresztes hadjáratban, amely Jeruzsálem helyett Konstantinápoly elfoglalásával végződött. A vállalkozás fővezérét, Balduin flandriai grófot 1204-ben görög császárrá koronázták, a bizánci birodalom pedig részeire bomlott. Bonifác és felesége Makedóniában létesítettek királyságot a bizánci császár hűbéreseiként, de uralmuk nem volt hosszú életű: 1221-ben, az új bizánci uralkodó gyengeségét kihasználva, Theodórosz Angelosz epeiroszi fejedelem elfoglalta Makedóniát. Az özvegyen maradt Margit anyakirálynő, mint annak idején Orseolo Ottó özvegye, Magyarországon, testvérénél talált menedéket, fia, Demetrius pedig II. Frigyes szicíliai királyhoz menekült. (tovább…)


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer