Schneider Alfréd közlései

Badenweiler, Csehov és Előd Egon

fredi — Thu, 08 Sep 2011 19:31:50 +0000

Szeretek túrázni, kirándulni. Szeretem a természetet szép virágaival, madaraival, szikláival és minden teremtményével, de szeretem megtekinteni, megismerni azt is, ami emberi szorgalom és tehetség műve, legyen az egy épp sarjadó búzatábla, egy kunyhó, vagy egy több ezeréves sírkőhalom.

(Bejegyzés olvasásának folytatása »)

Magyar volt-e Hófehérke mostohája?

fredi — Thu, 07 Jan 2010 14:17:25 +0000

A világ nagy meseírói közül, mint a Grimm testvérek, Hans Christian Andersen vagy Selma Lagerlöf a legismertebbek a Grimm testvérek és meséik közül a Hófehérke. Ma már tudjuk, hogy a Grimm-meséknek van egy reális magva. Jacob és Wilhelm Grimm Kasselban gyűjtötték a meséket, történeteket, regéket és dolgozták aztán fel és át őket. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

A német nemzeti eposz és magyar példaképei

fredi — Fri, 20 Mar 2009 08:23:07 +0000

A Nibelungen szó értelme

Anélkül, hogy etimológiai magyarázkodásba bonyolódnánk, vegyük egyszerűen tudomásul, a Nibelungen szó alatt egy Attila korabeli Rajna menti nép értendő, akit aztán a burgundiakkal lehet azonosítani. Feltűnő, hogy míg a német nyelven írt szövegekben a Nibelungen (Nibelungenlied, Nibelungen-Strophe, Nibelungen-Code) egyértelműen többes számban van (mint Burgunden, Hunnen, stb.), addig a magyar nyelvű idevonatkozó írások kivétel nélkül egyes számot használnak, mint Nibelung ének, Nibelung strófa, stb.(Lásd még: Wahring Deutsches Wörterbuch, Bertelsmann Lexikon Verlag, Güntersloh/München, 1986/1991, 926 oldal).

(Bejegyzés olvasásának folytatása »)

fredi — Sun, 06 Jul 2008 17:47:40 +0000

A jó turaidőt kihasználva a Feldberg környékén kirándultam. Örömmel tapasztaltam, hogy

a sárga tárnics már nincs közvetlen veszélyeztetve.

A hegyi árnika is védett növény. Itt a Feldbergen senkinek nem jutna eszébe őt letépni.

A Wiese völgye egy tipikus gleccservölgy.

A juhok is turáznak.

Vadászó egerészölyv

Freiburg környéki kirándulás magyar vonatkozásokkal

fredi — Fri, 30 May 2008 07:38:26 +0000

Esetleges csalódások elkerülése végett, előrebocsátom, hogy a magyar vonatkozást ez esetben két fa fogja jelenteni.

Amikor megnyitottam ezt a blogot világos volt számomra, hogy saját anyagaim végesek, de arra számítottam, hogy széles Európában annyi érdekes idevágó közlendő létezik, és annyian vagyunk magyarok Európa majd minden országában, hogy majd a vendégszerzők segítségével friss cikkek hosszú ideig biztosítva lesznek.Sajnos számításaim hibásnak bizonyultak, sokkal kevesebb közölni hajlandó akadt, mint azt reméltem, sőt sok olyan sem írt semmit, aki pedig erre ígéretet tett. Ilyen körülmények között magam próbálok újból tollat ragadni és olyan témákat is feldolgozni, ahol a magyar vonatkozás csak apró, vagy csak közvetett. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

Lazarus von Schwendi, az elzászi tokaji és a magyar hadiszabályzat

fredi — Mon, 21 Jan 2008 16:53:01 +0000

Kevés embernek adatott meg a világon akkora karrier, mint Lazarus von Schwendinek. 1522-ben fattyúként látta meg a napvilágot Mittelbiberachban, hogy aztán II.Miksa császár alatt a német hadak főparancsnoka, katonai ügyekben a császár helyettese legyen. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

EGY FORRÁS TÖRTÉNELEMMEL

fredi — Mon, 14 Jan 2008 10:56:19 +0000

A Rákóczi-forrás egy 1711-es epizódra emlékeztet

A landshutiak számára kezdettől fogva fogalom volt a „Raguci forráska”, egy, a hegyoldalból fakadó forrás, amely a régi időkben, amikor még gyalog jártak át Schönbrunnba, és amely a szomjas gyerekeknek változatosságot, a megfáradt sétálóknak felfrissülést nyújtott. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

A magyarság hite szobrokban

fredi — Sun, 06 Jan 2008 08:04:26 +0000

Találkozás Varga Imre szobrászművésszel

Varga Imre munkásságában jelentős helyet foglalnak el a magyar szentek, akik mint mondja a nemzet életében, történelmünkben fontos szerepet játszottak. Immár több mint harminc éve annak, hogy egy főpap megtisztelte a művészt barátságával, és egy megbízással, amely közvetlenül a pápától származott. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

Szabó Lőrinc és Klára lépte nyomán az ulmi székesegyház tornyába

fredi — Sun, 30 Dec 2007 14:02:41 +0000

Ulmban már többször megfordultam, az ottani székesegyházban is, de a tornyába – 161,5

méterrel a világ legmagasabb templomtornya – még nem másztam fel. (Bejegyzés olvasásának folytatása »)

A jénai egyetem és a magyar asztal

fredi — Sun, 23 Dec 2007 18:29:25 +0000

Az interneten kerestem valamit, amikor véletlenül egy a jénai egyetemet ábrázoló képre akadtam, alatta a következő szöveggel:

Abb.2: Das ”Collegium Jenense” mit dem Convictorium, in dem sich nach 1815 der „Ungarntisch” befand (Bejegyzés olvasásának folytatása »)