A „táncoló Peking” és társai

március 19th, 2008 by kacsa

Minden olimpiának megvan a maga szinbólum rendszere. A legfontosabbak a cimer, a kabalafigura, a jelmondat, és a hivatalos himnusz. A 2008-as pekingi nyári olimpiai játékok címere, kabalafigurája, jelszava, már elkészült, ám a hivatalos dalára kiírt pályázat pályamunkáinak összesítése még folyik.

Peking ezek közül elsőként az olimpiai játékok címerét hozta nyilvánosságra 2003 augusztus 3.-án.Ez tipikus kínai alkotás, akár a formáját, akár az ábrázolását nézzük. Hasonlít egy hagyományos kínai pecséthez, ezért Kínában csak „ kínai pecsét”-ként emlegetik. Az ábra egy kínai írásjel, ami a város nevére utal. Ez a tetszetős jel leginkább egy táncoló emberhez hasonlít, ezért a „kínai pecsétnek” van egy másik beceneve
is:„táncoló Peking”.

A Pekingi Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága 2004 június 26.-án este nyilvánosságra hozta a hivatalos jelmondatot is, ami így szól:

”Egy világ, egy álom”, angolul „One Wolrd, One Dream”.

A jelmondat mögött három jelentés rejlik. Elsősorban arra utal, hogy bolygónk az olimpia szellemétől vezérelve egy nyugott és szép jövő felé halad. A pekingiek és a kínai nép kész más népekkel azon dolgozni, hogy közösen egy szebb világot teremtsünk. A kínai hagyomány egyik fontos sarokköve a harmonia. A jelmondatban szereplő két „ egy” pontosan ezt jelképezi.
A Pekingi Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága 2005. november 11.-én – amikor pontosan 1000 nap volt hátra az ötkarikás játékok megnyitójáig – mutatta be a rendezvény kabalafiguráit, az öt kínai babát:Pej Pej (Bei Bei) a kék hal, Csing Csing (Jing Jing) a fekete panda, Huan Huan a vörösen ízzó olimpiai láng lelke, Jing Jing (Ying Ying) a sárga színű tibeti antilop és Ni Ni a zöld fecske.Az öt baba színe megegyezik az olimpiai karikák színével. Ha pedig sorba rakjuk a neveket, a „Pej Csing Huan Ying Ni ” azt jelenti, hogy

                             „Peking üdvözöl”.
A Pekingi Olimpiai Bizottság a közelmúltban, 2006. augusztus 7.-én két évvel a megnyitó előtt – nyilvánosságra hozta a 2008-as olimpiai játékok sportágainak ikonsorozatát. Ez összesen 35 emblémát tartalmaz, amelyek a 35 sportágat, köztük az

                     atlétikát,

                      a kosárlabdát,

                    a labdarugást,

                     a súlyemelést,

                      a birkozást,

                 az asztaliteniszt,   és

              a röplabdát szimbolizálják.
   

(a képekre kattintva léphetsz be az olimpia fotóalbumába)

A halálosztó SZÓJA

március 16th, 2008 by kacsa

Volt egy nagyon érdekes beszélgetés egyik pénteken este a Tianjin Tv-ben, Dr. Liu Huang professzorral (pekingi Állatorvos-tudományi Egyetemről) ott mesélt a riporternek a SZÓJA szerepéről.

(Katt. a képre a többiért/kinai piaci körkép)

Ugyanis több mint egy éve már Kinában felfigyeltek arra, hogy Nyugat-Europában nemcsak a felnőtt sportolók, de 13-14 éves gyerekek közül is évente 3- 4-en halnak meg sportpályán szívelégtelenségben. Mivel a szívelégtelenség okát a boncolásnál nem találtak, elkezdték vizsgálni, mi lehet közös az áldozatokban.

Egyetlen ilyen volt: az étrendjükben a Szója!

Arányos mennyiségű SZÓJA — nem mellékesen – 4-5-ször annyi női nemi hormont (vagy azzal azonos hatású alkaloidot) tartalmaz, mint egy db antibébi tabletta. Ez férfiakra nézve még veszélyesebb, mint a nőkre!

Ezek után kinai kutatók elvégeztek egy tesztsorozatot 30-30 egérrel. (30 minta és 30 kontrollállat). A 30 kísérleti egér –melyeket SZÓJÁVAL etettek – MINDEGYIKE elpusztult szívelégtelenségben. A kontroll csoport, amely normál kaját kapott, semmilyen problémát nem mutatott.

A prof összerakta az információkat, s javasolja, vizsgálják a sportolókat étrendjük vonatkozásában is.

(Kép sorozatt egy áruházból,kattints a képre ha többit is látni akarod’ )
S a végén, csak mint érdekességet megemlítette, hogy az allergiás megbetegedések óriási méretűre növekedésének kezdete szignifikánsan egybeesik a SZÓJA fogyasztás általánossá válásával.

Múltkor körbement egy nagyon jó cikk a helyi újságban a margarinról, mint mesterséges élelmiszerről (kőolajszármazék).

Itt ez a szója, mely szintén az élelmiszeripar találmánya.

Miből lehet olcsón, nagy tömegben élelmiszert előállítani? Hát kőolajból, gombamód szaporodó szójababból…

Főleg, ha még génkezelik is, az már abszolút katasztrófa.

Éppen ma láttam, hogy a Greenpeace –esek Nyugat-Europában teleragasztottak egy áruházban egy csomó konzervet figyelmeztető cetlikkel, hogy a termék génkezelt szóját tartalmaz.

Persze kiverték őket onnan és az érintett gyártó mindent tagad. Nahát! Miért nem csodálkozom én ezen….

Szóval ne egyetek szóját, haszáljatok margarin helyett vajat!

2008-as Nyári Olimpiai Játékok fáklyái

március 12th, 2008 by kacsa

“>
A 2008-as pekingi olimpiai  fáklyán túl, ami körbeutazza a világot, hogy beharangozza a 2008-as Nyári Olimpiai Játékok kezdetét, a Lenovo tervezte meg a váltófutás során fontos szerepet játszó lámpást és kandelábereket is. A lámpás fogja az Olümpiában meggyújtott olimpiai lángot őrizni, míg városról városra jár a váltófutás idején. A futás során érintett városokban a nap utolsó fáklyahordozója gyújtja meg a kandelábereket az ünneplés alatt.
“>
Az ‘Ígéret felhője’ motívum került a lámpásra és a helyi városok kandelábereire
A lámpásra és a kandeláberre is az “Ígéret felhője” motívumot festették, amely az olimpiai fáklyát is díszíti. A Lenovo tervezőit az ősi kínai paloták falait díszítő hagyományos lámpások ihlették meg a kései utód tervezésekor. A lámpás a szépséget a funkcióval ötvözi: az ezüst csillogása annak az üvegnek a tisztaságával párosul, amely körbeveszi a lángot, így a tisztaságot és az olimpiai játékok szellemét közvetíti. Ráadásul praktikus szerkezete révén egyszerűen szétszerelhető és tisztítható – ami fontos szempont egy olyan lámpa esetében, amelyet rendszeresen tisztítani kell a váltófutás idején.

A történészekkel és antropológusokkal megerősített Lenovo csapat az olimpiai kandelábernél a Mennyek Templomát is ihlető “kerek Mennyország és négyszögletes Föld” filozófiai koncepcióját alkalmazta a tervezés során. Míg a kandeláber formája a tipikus kínai bronzkori üstök formájára emlékeztet, az ötvenhat gravírozott örvénylő felhő a korszerűség érzetét kelti, és Kína ötvenhat etnikai csoportja előtt tiszteleg. A kandeláber talapzata négy lábával és nyolc oldalával azt jelképezi, hogy a 2008-as pekingi olimpiai játékokra a világ minden tájáról várják a látogatókat. Az olimpiai kandeláber 130 cm magas, amely a váltófutás 130 napját szimbolizálja, mélysége pedig 29 cm, ami a 29. nyári olimpiát jelképezi.
“>
A 2008-as olimpiai fáklyára a Lenovo ” Ígéret felhője” motívumát háromszáz téma közül választották ki. Ezt a fáklyát fogják a hordozók végigvinni a világon az olimpiai fáklyaváltó során, amely a Pekingi Nyári Olimpiai Játékokat vezeti be.

Az olimpiai fáklya a kezdetek óta a rendező ország és város történelmét és kultúráját hivatott jelképezni. A Lenovo egyedi terve a stílust és a korszerűséget ötvözi a történelmi kínai szimbólumokkal. A fáklya elsődleges mintája a felhő, amely szorosan kapcsolódik a kínai kultúrához, és gyakran szerepel kínai építészeti munkákon, rajzokon, festményeken, bútorokon és mondákban.
“>
“Kínai gyökerekkel rendelkező globális vállalatként és az olimpiai fáklyaváltó világméretű partnereként megtiszteltetés számunkra, hogy a fáklya koncepciója és motívumai ilyen fontos szerepet fognak játszani az olimpiai fáklyaváltó alatt”, mondta Deepak Advani, a Lenovo marketingigazgatója és alelnöke. “A Lenovo szellemisége nagyban hasonlít az olimpiai játékokéhoz, multikulturális, együttműködő és versenyszellemű. A Lenovo profi és tapasztalt tervezőcsapata nagy lelkesedéssel látott neki az “Ígéret felhője” motívummal díszített fáklya és a váltófutáshoz használt többi eszköz megtervezésének, amik a modern technológia, az olimpiai szellemiség és a hagyományos kínai kultúra házasításából születtek meg. Büszkék vagyunk arra, hogy az “Ígéret felhője” ilyen alapvető része lesz a világot bejáró fáklyaváltónak.”

A fáklya alumínium-magnézium ötvözetből készült, mérete 720 mm x 50 mm x 40 mm és mindössze 1000 grammot nyom.
“>
További jellemzők:

* A sötétvörös és az ezüst a domináns színek, amelyek a hagyományos kínai művészetet a modern iparművészettel kombinálják, így egyesítve a kínai kultúra, filozófia és művészet szimbólumait
* Nyele nem csak kényelmes, de a gumi alapú festéknek köszönhetően olyan érzést nyújt, mintha a futó egy másik ember kezét fogná
* A dombornyomásos felhő-minta a folyamatosan fejlődő kínai kultúrát szimbolizálja
“>
A Lenovo díjnyertes tervezőcsapata nagyjából tíz hónapot töltött a fáklya tervezésével. Összesen több mint harminc szakértő vett részt a fáklya-projektben, akik közül tízen alkották a csapat magját. Tagjai olyan országokból érkeztek, mint Németország, Szingapúr, USA, Japán, Új-Zéland, Olaszország és Kína. A tervezők számos különböző szakterület kiválóságai; volt köztük grafikus, kémikus, mérnök, antropológus, művész és történész is. A csapat hónapokat töltött ötleteléssel és kreatív gyakorlatokkal, hogy számos különböző perspektívából tudják szemlélni a fáklyát.
“>
A hivatalos fáklyagyújtás Olümpiában, Görögországban lesz 2008. márciusában. A tervek szerint a fáklya útja során öt kontinens huszonegy városát érinti majd, például Londont, Párizst, San Francisco-t, Canberrát, Bombay-t, Nagano-t, Hongkongot és Makaót, mielőtt kilencvenhét napot tölt Kínában, hogy Pekingben, 2008. augusztus 8-án megnyissa a Pekingi Olimpiai Játékokat.

Peking a köpködés ellen.

március 3rd, 2008 by kacsa


Az olimpiára való hivatkozással a korábbi “álljunk sorba nap” (minden hó 11-dik napja) és az “adjuk át az ülőhelyet nap” (22-e) után Peking bevezeti a köpködni tilos napot is. Azt egyelőre még nem döntötték el, hogy melyik napra essen, de a köpködés ilyetén való megbélyegzése máris vegyes érzelmeket váltott ki a pekingiekben. A China Daily angol nyelvű cikke azzal indít, hogy Kate-et is megtanítja köpködni Leo a Titanic egyik jelenetében, tehát a külföldiek is köpködnek.

Szóval miért ne köpködhetnének a kínaiak, ha “a külföldiek is ezt teszik”? Mert olimpiai év van, állapítja meg az újság. Egy kétszázezer főre kiterjedő felmérés szerint a pekingiek három dolgot tartanak a legrosszabb, az olimpiára száműzendő szokásnak, a köpködést, a szemetelést az utcán sütött húsok fogyasztását. A Renmin egyetem olimpiai kutatóközpontjának adatai szerint tavaly a pekingiek 2,54 %-a köpködött nyilvános helyen, ami a megelőző évhez képest 2,36 %-os csökkenést mutat. Az olimpiára kis zacskókat fognak osztogatni a köpködőknek, a továbbra is köpködőket pedig ötven RMB-s (mintegy 1250 forintos) bírsággal fogják büntetni. Az internetes hozzászólásokban a külföldiek igyekeznek megmagyarázni a Kínában nagy sikert aratott Titanic élményre hivatkozó, a külföldiek is ugyanúgy köpködnek megállapítást:
Yes, foreigners spit, too. The difference tends to be where and how. It wasn’t til I came to China five years ago that I began hearing the loud, deep-throated collection of phlegm, followed be the loud spitting–in elevators, stairwells, where people are collecting and walking. Napkin or tissue… ok. Trashcan… ok. Bushes… ok. But elevators, stairwells, restaurants, busy walkways, etc.?! That’s the part that disgusts many foreign people. That and the incredibly loud volume. I mean, does clearing the throat really need to be that loud?
Vagy
Leo spit in the Titanic because he was lower class and was demonstrating to Kate (who was upper class) how to do it. If the Chinese want to continue to be thought of as lower class people, then I guess its ok for them to continue spitting! Otherwise, they need to do away with that nasty habit.

Egy járdafestő munkássága

február 26th, 2008 by kacsa

Ez a srác egészen különős dolgokra képes.

Figyeljük csak….

Kattints a képre, előjön a többi.

Irják meg kinek melyik tetszett.

Kínára figyel az egész világ.

február 24th, 2008 by kacsa

Húsz ével ezelőtt, Japán gazdasági felviharzásának idején az amerikai hatalom hanyatlása lett sokakban nyomasztó előérzetté. Ronald Reagen elnök károgóknak nevezte a borúlátókat. Most Fareed Zakaria, a Newsweek vezető publicistája “viszonylagos hanyatlást” lát. Ez nem defetizmus, mondja, hanem matematika. De józan számvetés azzal is, hogy Amerika világrengést okozó jelzálogpiaci botladozásáért a nagy pénztartalékokkal rendelkező országok – saját érdekükben is – állják a cehet.

A globális pénzpiac össze van láncolva. Ha úgy tetszik, gyorsan kifizetik az óvadékot, nehogy Amerika az “adósok börtönébe” kerüljön. Az egyik, talán a legnagyobb óvadékfizető az a Kína, amely megalázásban, mély szegénységben és számkivetésben töltötte az egész XIX. és XX. századot.

Nemrégiben Stein Aurélt konferálták be a közrádió egyik műsorában. A híres orientalista ázsiai feltáró útjai, köztük a Kínából Európáig vezető selyemút egyes városainak feltárása, száz évvel ezelőttiek. Hogyhogy a Magyar Rádió hangtárának felvétele van tőle? De hogyne készülhetett volna vele rádióinterjú, hiszen a pesti születésű Sir Aurel Stein – miként őt Angliában tisztelik – 1862-től 1943-ig élt, s 1912-től már tudományos akadémiánk nagy hírű tagja volt.

Hogy Stein Aurél munkásságának emléke ma is élő, azt az is jelzi, hogy könyveit itthon újra kiadják, hogy kínai kutatók zarándokolnak Pestre, hogy az akadémia Keleti Gyűjteményében tanulmányozhassák gazdag hagyatékát, benne a történelmi selyemút egy évszázaddal ezelőtti állapotát bemutató rengeteg eredeti fotóval. Mostani rádióbeli szereplésével egy időben olvasom Robb Gifford Kína-könyvét (China Road), amelynek alcíme: Utazás egy emelkedő hatalom jövőjébe, s amelyben jócskán esik szó Stein Aurélról is. A szerző az amerikai közrádiót tudósította Pekingből hat évig, s ezt azzal koronázza meg, hogy autóstoppal, busszal – ahogy éppen adódik – Sanghajtól a kazah határig 3000 mérföldet utazik a nevezetes 312-es úton. Keletről nyugatra. Úgy érzi, a jövő felé.

Kínán belül már nemcsak a keleti tengerparti városok robbanékony fejlődése mutat egy lehetséges jövőt, hanem azok a meghökkentő, dinamikus változások is, amelyek a tengerpartoktól távoli nyugaton, számunkra a világ végén lévő Takla-Makánban és a Góbi sivatag táján történnek. A Kínát járó rádiós eljut Dunhuangba is, fenn észak-nyugaton, s tudósít Stein Aurélnak a kínai Turkesztánban hagyott lábnyomairól is.

Dunhuang nevezetes turistacélpont az Ezer Buddha barlangtemplomai miatt. Kézzel vájt barlangok százai, szobrok ezrei, s több tízezer négyzetméter díszített falfelület. De a diadalmasan terjeszkedő iszlám és a sivatagi homok egy évezredre befedte az azokon a tájakon valaha virágzó buddhista kultúrát. Dunhuang oázisa ennek egyik kitüntetett pontja. Ide érkezett 1907-ben, az akkoriban még életveszélyes sivatagi viszontagságok után Stein Aurél, ahol a kínaiak épp akkor leltek rá az ezer éve befalazott dunhuangi “könyvtárra”, amelyben tízezerszám voltak felhalmozva a számos ősi nyelven írt irodalmi és történelmi dokumentumok. Stein Aurél, a keleti nyelvek tudósa értékelni tudta a leleteket, s hamarosan üzletet kötött. 130 fontsterlingért megszerzett egy tömeg kéziratot, amit aztán 29 ládában juttatott el a British Múzeumba. A sok kulturális kincs mellett a ládák egyikében utazott a Gyémánt Szútra is, a világ ma ismert első, fába metszett dúcok segítségével készített könyve, amelyet Krisztus után 868-ban nyomtattak. (A könyv – valójában tekercs – neve magából a nyomtatott kínai szövegből származik, miszerint Buddha tanítása mint a gyémántpenge hatol át a világi illúziókon, megvilágítván azt, ami való és örökkön tartó.)

Az amerikai közrádió minderről előre tájékozódott riportere kíváncsian csatlakozik egy kínai turistacsoporthoz, akiket az idegenvezető épp arról tájékoztat, hogy a kínaiak felfedezték az említett könyvtárat – majd jöttek a rablók. Az idegenvezető minősítése – írja Rob Gifford – csak szenvtelen megállapítás, minden érzelmi felhang nélkül. De hát a tények tények. Stein Aurél sikeres beszerzéseinek ugyanis híre kerekedett, s utána jöttek a francia, német, amerikai kutatók, s ők is roppant sikeres vásárt csináltak, vitték még a falfestményeket is. Akkoriban nem volt ebben semmi különös, így folyt ez már a XIX. században is világszerte. Az összeomlás szélén álló Kínai Császárság forradalomra is, reformra is hajló fiatal, városi értelmiségi körei számára azonban ez már akkoriban sem volt valamiféle leletmentő vagy szimpla kereskedelmi ügylet. A bagóért megszerzett kéziratok és egyéb, valóban kincset érő leletek sorsa a Kínát térdre kényszerítő, megszégyenítő, gyarmatosító ópiumháború, majd a területrabló boxerlázadás leverésének sorába tartozott. A nyugati kultúrnépek – ahogy akkortájt magyarul is nevezték a gyarmatosítókat – a sokszor bizony a kolonizátorok előőrseiként működő tudós felfedezőik nyomában jártak. Mai fogalmaink szerint szemrebbenés nélkül tulajdonították el mások kulturális értékeit. Ezen nem változtat az az ellenvetés, hogyha nem viszik, akkor valószínűleg úgyis elpusztul – ha nem előbb, hát a kínai kulturális forradalom idején.

Sokan mondják, Kínát ma inkább érdekli jövője, mint a saját múltja. Csak hát, mi az, hogy Kína? Tudósítások tömege szól az elképesztő tempóban épülő autópályákról, vasutakról, vízi erőművekről, termelő üzemekről, amelyek fizikailag mind-mind egy több ezer éves kulturális táj rétegeire épülnek rá. Sokszor nem az archeológia művelői döntik el, hogy feltárják-e a földbe temetett múltat, vagy pedig sietősen építkezzenek. Most az időjárás-jelentések napokig visszatérő híre, hogy Dél-Kínában havazik, s a holdújévre hazautazni vágyó százmillió építőmunkás az utakon, vasútállomásokon rekedt. Szörnyülködve vesszük tudomásul, hogy százmilliók vannak úton – valóságosan és képletesen is -, holott ezen túl van még Kínában egy hét-nyolcszázmilliós népesség, amelyik még nem mozdult-mozdulhatott meg. Bele van zárva egyelőre a máig terpeszkedő keserves múltjába – de lát némi reményt, hogy mozdulhat. Hát, nyilván ez érdekli, mert már érdekelheti.

Jobb, ha bevalljuk, nem tudjuk igazán, merre tart a világ. De figyelemre méltó, hogy mekkora globális figyelem övez mindent, ami Kínában történik. Sokáig úgy tartották, ha az Egyesült Államok eltüsszenti magát, hamarost az egész világ szenved a náthától. Most meg: csak nehogy Kína kezdjen tüsszögni.

És akkor jött az ár~~~

február 20th, 2008 by kacsa

Az elmúlt évtized legpusztítóbb áradása sújtotta nyáron Kínát a Vörös Kereszt és a Vörös Félhold szerint. A segélyszervezetek becslése alapján az áradások eddig ötszáz ember halálát okozták és kétszázmillió kínait érintenek közvetlenül.

Árvú Kîában
Jelentésük szerint az árvíz miatt lakhelyük elhagyására kényszerültek helyzetét a nehezen elviselhető hőség is nehezítette. Helyenként a szűnni nem akaró monszun-esők következtében létrejövő árvizek, máshol a szárazság okoz gondokat Ázsiában. Július végén rendkívül szélsőséges volt az idő a térségben.

Árvú Kîában
Július második felének idõjárása rendkívül szélsõségesen alakult Dél-Ázsia számos területén. A nagyobb folyók áradását fokozza a Himalája hótakarójának erõteljes olvadása, Nepálban is nagy károkat okoztak a medrükbõl kilépõ folyók.

Képriportom a térségről.

Árvú Kîában

Árvú Kîában

Árvú Kîában

Árvú Kîában

Árvú Kîában

Sokan kételkednek az írásaimban.

Nem hiszik el, hogy Kínában élek.Ez a cikk azért is került fel,hogy lássák amiket megtapasztaltam.

Feleségem nagybátyja vitt el magával erre az útra. Ő a “Xinhua” hírügynökségnek dolgozik.A képsorozat második része az Ő műve.

 Árvú Kîában

Árvú Kîában Árvú Kîában Árvú Kîában

Egy kis teherautóval mentünk.Útközben defektet kaptunk balszerencsénkre lukas volt a tartalék kerék és pont egy falu határában kellett meg álnunk. A felduzzat patak áttörve a gátat felénk száguldott az úton. Mobilon kértünk segítséget, de nagyon rosz volt a térerő, így alig hallottuk a választ. Ott ültünk csendben a kocsiban es egyre emelkedett a vízszint. Mikor megjött a traktor a faluból már derékig ültünk a vizben úgy befolyt.

Árvú Kîában 

Árvú Kîában

Árvú Kîában Árvú Kîában

Egy életre nem felejtem el ezt az utazást.

Nagy változások, Kínában megszűnik az olcsó munkaerő.

február 20th, 2008 by kacsa

A kínai kormányzat ez év első napjával teljesen új munkajogi szabályokat léptetett életbe, melyek a jelenleginél sokkal szigorúbb előírások bevezetésével igyekeznek visszaszorítani a munkáltatói visszaéléseket és szélesíteni a munkavállalói jogok körét.
A kínai kormányzat az új naptári év első napjával teljesen új munkajogi szabályokat léptetett életbe, melyek a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályok bevezetésével igyekeznek visszaszorítani a munkáltatói visszaéléseket és szélesíteni a munkavállalói jogok körét.

Piac Tianjinben

A tervezett munkaügyi szigorítások már megjelenésük előtt nagy visszhangot váltottak ki. Ellenzői szerint az új törvény révén jelentős mértékben növekednek a munkáltatói költségek és átalakul az eddig meglehetősen rugalmas kínai foglalkoztatási gyakorlat – ez pedig végső soron csak hátrányos következményekkel jár a kínai gazdaság számára. Sajtóértesülések szerint a törvény életbe lépését megelőző hónapokban több hazai és nemzetközi gazdasági társaság az esetleges hátrányos következmények elkerülése érdekében más ázsiai országba vagy valamelyik kevésbé fejlett kínai tartományba helyezte át központi termelési helyét, illetve megnőtt az elbocsátások és az újabb munkaerő-felvételek száma.

s2010031.JPG

Az új szabályozáshoz vezető jogalkotási folyamat mindazonáltal a modern Kína történetének egyik legnyitottabb ilyen eljárása volt. A kormányzat már másfél évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta az első törvénytervezetet, melyre egyes adatok szerint mintegy 200.000 észrevétel érkezett. A nemzetközi vállalatok nem csak a munkaviszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos kötelezettségeik terhesebbé válását kifogásolták, hanem a kínai szakszervezeteknek juttatott többletjogosítványokat is, melynek értelmében például joguk lesz megakadályozni, hogy a munkáltató egyoldalúan előírja a munkavégzés körülményeinek vagy módjának megváltoztatását. A multinacionális vállalatok ellenkezése végül nem csak a kínai közvélemény rosszallását váltotta ki, hanem a hazájukban rendkívül erős amerikai szakszervezetekét is. A kínaiak nem szívesen fogadják el a sok esetben valóban kizsákmányoló munkáltatói gyakorlatot, az utóbbiak pedig az olcsó kínai munkaerő egyik legfontosabb hatását az amerikai munkahelyek megszüntetésében és a munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásában látják.

Bicili az olcsó közlekedési eszköz

Nem véletlenül: az eddigi jogszabályi környezet ugyanis sok joghézagot tartalmazott, elsősorban a munkahelyteremtés érdekeit szolgálta és sok esetben voltak benne keményvonalas szocializmusból hátramaradt elemek. A hosszú műszakok, a gyermekmunka és az alacsony fizetések ellen azonban a munkavállalók maguk nem igazán tudtak eddig fellépni, mert ők nem voltak jogosultak önálló keresetet benyújtani munkáltatóik ellen, hanem először a helyi kormányzati szerveknek vagy a szakszervezeteknek kellett bejelenteniük a munkaviszonyukkal kapcsolatos panaszaikat. Csak ezek előzetes hozzájárulásának birtokában indulhatott eljárás a foglalkoztató ellen, de sok esetben gazdasági okok miatt a munkaügyi perekből nem lett semmi.

Pályaudvar váróterme

Az új szabályok az eddigiekhez képest sokkal több terhek rónak a munkáltatókra egyebek közt a munkaviszony létrehozása és megszüntetése, továbbá a munkavégzés módjának és körülményeinek meghatározása tekintetében. Kötelezővé válik például a nagyobb felmondási költségekkel járó határozatlan időre szóló munkaszerződések megkötése. A több mint tíz éve határozott időszakokra alkalmazott munkavállalók jogviszonya például elsejétől automatikusan határozatlan idejűvé alakult és a jövőben tilos lesz bárkivel kettőnél több határozott időre szóló munkaszerződés megkötése. Változnak a próbaidőre és egyes kollektív munkajogviszonyokra vonatkozó szabályok is. A kormányzati hozzáállás változását jelzi, hogy a kínai vezetés nem csak a szabályok kidolgozása, hanem azok érvényre juttatása mellett is elkötelezte magát: törvényileg büntetendővé vált, ha egy kormányzati tisztviselő nem tesz eleget a munkajogi szabályok betartatásával kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek.

Sétáló utcán mas?rozó d?szőrség ünnepekkor

A kínai munkajog változásai szakértők szerint csak az első lépést jelentik abban a folyamatban, melynek eredményeként az ország fokozatosan fejleszti iparát, és az olcsó, alacsony képzettségek követelő munkahelyek helyett a magasabb színvonalat képviselő és jobban megfizetett állások létrehozását támogatja.

5-ös BMV a megfizetett állásuknak

Ezzel lehetővé válhat, hogy az ország fokozatosan fejlessze munkaerejét annak olcsótól a minőségüvé történő átalakítása érdekében.

Tul regota elsz kinaban, avagy a kinaiak elete a vilagban.

február 20th, 2008 by kacsa

Tehat, tul regota elunk kinaban, ha:

1. Az orrfujashoz, tusszenteshez nincs szukseged zsebkendore.
2. Szerinted a pentek esti karaoke jo szorakozas.
3. Tesztalevest reggelizel.
4. A testednek nincs tobbe szuksege tejtermekekre.
5. Az utcan pizsamaban jarkalsz.
6. Eloretolakodsz, es nem erted, masok miert maradnak hatul.
7. Ugy eszel az etteremben is, mint otthon.
8. Azon morfondirozol, hogy a taxiszamlat 4 mao-val felkerekitsd vagy sem.
9. Nem allsz sorba, hanem rogton eloretolakszol.
10. Barhol parancsszora elalszol, teljesen mindegy, hol vagy.
11. Az allatkertben azt gondolod “milyen finomak ezek az allatok”, es megkerded, a majom mennyibe kerul?
12. Mielott valakinek a nevet kerdened, megkerded melyik allatjegyben szuletett.
13. Kerdezes nelkul beleturkalsz mas emberek tanyerjan levo etelbe.
14. Inkabb varsz ot perccel tovabb, mintsem egy 50 centtel dragabb taxiba ulj.
15. Semmi erzeked nincs a kozlekedesi szabalyok irant.
16. Barataid vacsorara invitalod es budos tofu-t szolgalsz fel nekik eloetelkent.
17. Elkezdesz mas kulfoldieket laowai-nak (kulfoldinek) szolitani.
18. A mozgolepcso vegen (masokat akadalyozva) kezdesz el napitervet csinalni.
19. Szerinted jo moka a liftbe azelott bejutni, mielott masok kiszalltak volna.
20. Nem csodalkozol azon, hogyan lehet egy havi 400 dollar keresetu embernek Mercedesze.
21. Elfogadod a tenyallast, hogy be kell allj egy sorba, ahol kapsz egy szamot, amivel egy masik sorba allhatsz be.
22. Ugy erzed pont akkor van itt az ideje, hogy a kezipoggyaszodat levedd, amikor a repulo meg mindig a parkolashoz keszulodik csak.
(sajat kutfobol meg nehany idevonatkozo:)
– ugy erzed, lemaradsz a repulorol, vagy valaki elfoglalja a helyedet, ezert mar orakkal a boarding sign megjelenese elott idegesen sorbanallsz, biztos ami biztos.
– minel jobban vilagit a “fasten your seatbelt” figyelmezteto lampa, annal jobban kezdesz el maszkalni a repulon.
– teljesen mindegy, mit mutat a “lavatories” lampa, te odamesz a vecehez es tuntetoen varsz.
– repulon leveszed a cipodet es mezitlab jarkalsz a gepen.
– a legikisasszonyt otpercenkent odahivod, hogy hozzon neked vizet.
– kohogsz, krakogsz, kopkodsz zsebkendo nelkul barmilyen tomegkozledekesi eszkozon.
– a repulon elfoglalod a kozepso kartamlat, es ha a masik odamereszeli tenni a kezet, aszondod ez a te kartamlad.
– megkerded masoktol “do you like china” es komoly arccal varsz valami ertelmes valaszt.
– a “nem” es “igen” valaszokat rendszeresen osszecsereled, es bocsanatot kersz.
– ahelyett, hogy elmagyaraznad valakinek, hogy hogyan menjen el valahova, inkabb felajanlod, hogy vele mesz.

23. Mindent elhiszel, ami a helyi ujsagban megjelenik.
24. A tobbi kulfoldi furcsanak tunik neked.
25. Tetszik a kinai divat.
26. Ugy gondolod a McDonalds es a PizzaHut elokelo helynek szamitanak.
27. Megkerded az emberek fizeteset, es elvarod, hogy valaszoljanak.
28. Hangosabban beszelsz, mint szukseges. (magyaran: kiabalsz)
29. Az elso shanghai-i kulfoldi baratod mara mar az utolso a listan.
30. Elonyben reszesited a palcikaval valo etkezest.
31. Nagy jarmuvek ele bevagsz biciklivel, felelem nelkul.
32. Amikor anyadat utoljara lattad, eloszor a nevjegykartyadat nyujtottad at neki.
33. A kisujjadon a kormodet megnoveszted, ezzel is megmutatva mindenkinek, hogy te biza nem fizikai munkat vegzel.
34. Hozzaszoktatod magad ahhoz, hogy eves elott, kozben es utana cigarettazz.
35. Csodalkozol, hogy a barataid miert nem vesznek minden heten par tucat DVD-d.
36. Az ablakon kinezve azon csodalkozol, hogy “je, mennyi fa, bokor, zold”, es nem azon, hogy “je, mennyi beton es por”.
37. Legszennyezes? Milyen legszennyezes?!
38. Megprobalsz minden centet, amint megkerested, azonnal el is kolteni.
39. Amint kilepsz az ajton, rogton elfelejted a “tekintettel lenni masokra” kifejezest.
40. Amikor napszemuveget veszel, az UV-cimket, arcedulat es egyebeket rajtahagyod az uvegen, mert szerinted az oda tartozik.
41. Kerulod a napfenyt, mert az lebarnit, es a sapadt, vilagos bor a meno.
42. Teljesen elfelejtetted, milyen az valahol egyedul lenni.
43. Szerinted tok jol nez ki es divatos, ha a mobilodat a nyakadba akasztod es mindenfajta csilingelo, vibralo es villogo bizbaszokkal aggatod tele.
44. Nyugati turistakat megkered, csinaljanak veled csoportfotot.
45. Mar reg nem vettel pelenkat, mert a vagott nadrag sokkal praktikusabb
46. Az olyan fotokat, ahol nem te, vagy te es masok vannak az eloterben, total unalmasnak talalod.

(sajat kiegeszites:)

– amikor masok rolad kernek foto, olyat kuldesz, amin a kep 90% taj, es egy pici, kivehetetlen figura vagy te.
– keptelen vagy uj tajfotot kesziteni, hogy te magad ne legyel rajta a kepen.
– amikor masokrol csinalsz fotot, fontos, hogy az arcuk teljesen kivehetetlen legyen.
– minel tobben vannak egy foton, annal jobb.

47. Barhol es barmikor ugy allj meg, vagy ugy mozogj, hogy a leheto legtobb mas embert akadalyozz.
48. Megallsz barhol az uton hirtelen, a kozlekedest figyelem nelkul hagyva.

(sajat kieg.)

– ugy erzed minel kiszamithatlanabbul tancolsz az uttesten, anal biztonsagosabb.
– ugy erzed, ha becsukod a szemed, es vaktaban mesz at egy formalmas uton, az autosok majd ugyis megallnak.
– ha senki nincs rajtad kivul az uton, LASSAN MESZ, mert az ugy biztonsagos (valaki mondta).
– ha tele van az uttest, GYORSABBAN mesz, mint masok, megmutatva nekik, te vagy a meno.

49. Mindenhol ugy allsz meg, vagy ugy mozogsz, hogy azzal a leheto legtobb mas embert akadalyozz.
50. Barhol az uttesten megallsz, anelkul, hogy a forgalomra tekintettel lennel.
51. Orakig tudsz guggolva ulni az utcan, anelkul, hogy egy millimetert mozdulnal.
52. A veceuloken levo labnyomok a tieid.
53. Ellenallhatatlan vagy kesztet, hogy kis zaszlocskakat lengeto embereket kovess.
54. Mar meg se kerdezed magadtol, hogy az a pilota, akinek az angoljabol egy szot se lehet erteni, vajon hogyan kommunikal a legiforgalomiranyitokkal?
55. Nem csodalkozol, ha harom ember letraval probal kicserelni egy izzot.
56. Olyan hangosan beszelsz a telefonba, hogy korulotted lehetoleg mindenki hallja, mirol van szo.
57. A vasarnap delutani ejtozest az IKEA buttorreszlegen hajtod vegre.
58. Moziban, repulon (tkp barhol) teszes szerinti helyre leulsz, annak ellenere, hogy helyjegy van, es csodalkozol, hogy az, akinek oda szol a jegye, felallit.
59. Unnepnapokon/tuzijatekkor pizsamaban, papucsban, hordozhato szekkel leslattyogsz a foutcara es leulsz, varva az esti programot.
60. Minden szo, mondat vegere odabiggyesztesz egy -la-t (pl OK helyett OK-la)
61. Gyakrabban dudalsz mint fekezel.
62. Nem tudsz terkepet olvasni.
63. Diszkoban unnepled a Karacsonyt.
64. Torod a fejed, vajon mire jok ezek a szemeteskosarak mindenutt…
65. Mar az elso sor utan csontreszeg vagy.
66. Telen kinyitod az osszes ablakot es elvezed a huzatot.
67. 22 eves vagy, es mar tanultal fizikat.
68. 28 eves vagy, es meg mindig a szuleiddel elsz.
69. Az otletet, hogy regi hazakat lebulldozeroljanak, hogy helyebe uj shopping mall kerulhessen, nem talalod megkerdojelezhetonek.
70. Nyilvanos vecen, nyitott ajtonal is nyugodtan tudsz pisilni.
71. Setaltatni viszed a hazimadaradat. 
72. Kinaul beszelsz.
73. Ezt az egesz felsorolast erted. ???

Tianjin,Kina 3. legnagyobb város-tartománya

január 16th, 2008 by kacsa

small-panorama.jpg

Tianjin, Kína 3. legnagyobb városa fölött, gyakran siklanak át nyugati emberek, de ennek van egy több mint 8 milliós lakossága és a leghozzáférhetőbb városok közül az egyik az országban.

Tianjin 1984-ben termelte Kína durva ipari output-jának majdnem 4 százalékát miközben tartozott, 2-a csak Shanghainak. A város tengeri-vegyészeiért vetekszik Pekinggel a felsőoktatás fő központjaként és egy növekvő nyilvános internet-hozzáférési hellyel is, textil, és vegyipari iparágak. Vannak 29 főiskola és 148 kutatóintézet, ami 4000 ipari vállalkozással egyetemben a városban helyezkedett el. Valamint 1984-ben a kormányzati hivatalnokok kijelölték Tianjint, egy parti várost.

S 1985-ben odaadta a városi különlegess prioritású helyszínként közös-vállalkozások-operációkért. Tianjinnél, Pekinggel és Shanghaijal egyetemben van a státusza, felelőssége, és egy tartomány erejével és közvetlenül igazgatja a központi kínai kormány.  Tianjinben lakó városi vendégek száma több mint 5.5 millióra növekedett ez több mint 2.5 millió az 1950-es évek elejétöl 1985 végéig. A születési ráta az 1980-as évek eleje folyamán viszonylag magas volt Tianjinben, bár körülbelül 94 százalékos volt, minden születés első születés volt.

Ezt a magas első születési rátát megmagyarázza a tény, hogy a hivatalos minimális házassági kort 1981-ben csökkentették. Arra számítanak az, hogy a jövőbeli születési ráták alacsonyak lesznek, a  tény miatt, hogy a házassági hatás elkeskenyedik, és az emberek száma a sok gyerek válalási kor végül hanyatlani fog. Az országnak a Tianjin jövőjére vonatkozó tervei kiemelkedőek, gondolnak abban a nemzeti gazdasági átszervező erőfeszítésben, ami kezdődött, az 1979 korszerűsítéskampány.

Kína hetedik öt éves terve (1986-90) arra koncentrál részben, hogy termelést növeljen és előléptető exportra termelt árucikkek, fenntartó teljes foglalkoztatottság, és gyorsuló Tianjinben levő otthont adó és másik nyilvános létesítmények szerkezete. Ekkor kínai vezetők tervezik azt, hogy gyorsítják Tianjin — Tangu összekötését, kikötői városának a fejlesztését.

A fejlesztők szintén dolgoznak megalkotnak egy olyan területi háromszöget, ami össze fogja kapcsolni Tianjin városait, Pekinget, és Tangshant.   


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer