Archive for October, 2011

Malackodás

Saturday, October 29th, 2011

Játékidőben elkészítem a termésbábokat, három kismalacot krumpliból, és egy farkast lila káposztából. Az asztalon elrendezem a többi eszközt, a gyerekek a mesepadra ülnek. A mai mese a három kismalacról szól.

dsc01359.jpg dsc01360.jpg dsc01348.jpg

Élt egyszer három kismalac, úgy hívták őket, Nyifi, Nyafi és Nyufi.  Mikor annyira megnőttek, hogy már kicsi volt nekik az ól, odaálltak az anyjuk elé, és ezt mondták:

- Mi már nem férünk itt el, világgá megyünk, és építünk magunknak valahol saját házikót.

Így is tettek. Mentek, mendegéltek sokáig, míg egyszer találkoztak egy emberrel, aki szalmát cipelt a hátán. A legkisebb malacka, Nyifi megszólította:

-Szalmás bácsi, ui, ui, ui, add nekem a szalmádat, hadd építsek belőle házikót magamnak!

Az ember megsajnálta a kismalacot, odaadta neki az egész szalmáját de még segített is neki a házikót felépíteni. Annak a házikónak hátul volt az ajtaja. Nyifi beköltözött az új házba. Most már csak két kismalac vándorolt tovább, mentek, mentek, amikor egyszer találkoztak egy emberrel, aki fából készült deszkákat cipelt a hátán. Nyafi megszólította:

- Deszkás bácsi, ui, ui, ui, add nekem a deszkádat, hadd építsek belőle házikót magamnak!

Az ember megsajnálta a malackát, és odaadta az egész deszkát neki, de még segített is a házikóját felépíteni. Annak a házikónak hátul volt az ajtaja. Nyafi beköltözött a házába, így már csak egy kismalac ment tovább. Ment, mendegélt, nemsokára találkozott egy emberrel, aki téglát tolt talicskában. Nyufi megszólította:

- Téglás bácsi, add nekem a tégládat, hadd építsek belőle házikót magamnak!

Az ember odaadta a malackának a téglákat, segített is neki felépíteni a házikót. Így aztán mindegyik malac a saját házában éldegélt, Nyifi a szalmaházban, Nyafi a deszkaházban, Nyufi pedig a téglaházban.  Egyszer aztán arra tévedt egy farkas. Éhes volt nagyon, odatalált a szalmaházhoz. Megérezte a malacka szagát, bekopogott és bekiabált:

- Gyere ki te kismalac, hadd kapjalak be! Ha nem jössz ki, szétverem a házadat!

Megijedt a kismalac, mindjárt reszketni kezdett, de azért nagy hangon kikiabált:

-Lompos farkas fekete, engem ugyan  nem kapsz be!

Azzal kiszökött a hátsó ajtón, és meg sem állt a testvére házáig. A farkas nekiesett a szalmaházikónak, és földig rombolta. Nyifi és Nyafi a deszkaházban csöndben lapultak. Jött ám a farkas, kopogott és kiabált:

- Gyere ki te kismalac, hadd kapjalak be, ha nem jössz ki, szétverem a házadat!

A két kismalac visszakiabált:

- Lompos farkas fekete, minket ugyan nem kapsz be!

Kimenekültek a hátsó ajtón, és elszaladtak a téglaházban lakó testvérükhöz. Szép nagy ház volt, elfértek benne mind a hárman. De nem sokáig örülhettek, mert a farkas, miután szétrombolta a deszkaházikót, jött ám, verte az ajtót és így kiabált:

- Gyere ki te kismalac, hadd kapjalak be, ha nem jössz ki, szétverem a házadat!

A három kismalac nagy bátran kikiabált:

-Lompos farkas fekete, minket ugyan nem kapsz be!

A farkas nagy dühösen nekiesett a téglaháznak, rúgta-vágta, de kicsorbult minden körme, harapta, de bizony beletört a foga. Tele lett sebekkel, kék foltokkal,  és vonítva eliszkolt. A kismalacok pedig együtt maradtak az erős téglaházban és boldogan élnek ma is.

A mese után a gyerekek megtapasztalják a szalma, a fa és a tégla közti különbséget, megemelik, megkopogtatják, melyik anyag a legerősebb, legkeményebb, legnehezebb. A párbeszédeket elismételjük közösen.

Mozgás: versenyfutás a folyosón, utána vonatozás (Megy a gőzös)  és körjáték (Kör-kör ki játszik, csak egy kislány hiányzik, kör-kör ki játszik, mindenki játszik) a hallban.

okt-29.jpg okt-29-2.jpg okt-29-5.jpg

Uzsonna:  sajtos kenyér, főtt tojásból egérke (a gyerekek szerint malacka :P ) uborka- és sárgarépakarikák. Mandarin-alma üditő.

Kézimunka: a múltkor lepréselt levelekből ragasztunk őszi képeket. A nagyobbak dolgoznak csak, a kicsik játszanak.

 okt-29-1.jpg dsc01356.jpg 

Dombon törik a diót

Saturday, October 15th, 2011

dsc01344.jpg dsc01343.jpg dsc01341.jpg 

Őszi csendélet az asztalon. Piros levélkoszorú, kukoricacsövek, dió, mogyoró, makk, vadalma, gesztenye, fenyőtobozok, csipkebogyó, alma, körte, töklámpásban gyertyamécses ég. Tarka levelek halomban. Különféle gombák egy tálcán. Madárijesztő támaszkodik egy hatalmas sütőtökre. Dobozban két kis eleven csiga mászkál.

Csigák megfigyelése, testrészeik, mozgásuk, viselkedésük. Mikor bújik ki és be? Új szavak, kifejezések: szarvacska, nyálkás, csúszik, csíkot húz. Dalismétlés: Csigabiga gyere ki. Mondókaismétlés: Csigabiga told ki szarvadat.

Beszélgetés az őszről, az őszi termésekről. A levelek színe, ehető és nem ehető termések, melyik hol terem? A diót, mogyorót mi is szeretjük, de megeszik a mókusok, madarak is. Új szavak: kukoricscső, csuhé, bajusz, csipkebogyó, makk és kalapja, gomba.

dsc01333.jpg dsc01345.jpg dsc01334.jpg

Dalok: Ég a gyertya ég, Egy üveg alma, Érik a szőlő,  és Őszi éjjel

Őszi éjjel 

Mondóka: Dombon törik a diót, hegyen meg a mogyorót. Közben a két öklünket összeütögetjük. Ha gyorsabban mondjuk, gyorsabban mozog a kezünk is.

Uzsonna: kifli, alma, körte, bodzaszörp.

dsc01337.jpg dsc01338.jpg dsc01339.jpg

Rajzolás: falevelek kiszínezése sárgára, pirosra, barnára.

dsc01336.jpg dsc01340.jpg dsc01346.jpg

Leveleket préselünk egy könyvbe, papírtörlők közé.

Képeskönyveket nézegetünk, képekről mesélünk, főleg a háziállatokról.

Csigabiga néne

Sunday, October 2nd, 2011

Ismerkedés és játék

dsc01328.jpg dsc01329.jpg dsc01330.jpg 

Csigaházak nézegetése, válogatása.

Dal:

Csigabiga gyere ki,

ég a házad ideki,

kapsz tejet-vajat,

holnapra is marad.

Vers: Csigabiga néne

Körülnézett háza táján Csigabiga néne

Közeledik már az ünnep,  meszelni is kéne.

Meszet oltott egy csöbörben, kimeszelte házát,

Olyan fehér, olyan tiszta, nem találni párját.

Megbámulja, megcsodálja egész erdő népe,

Háza előtt örvendezik Csigabiga néne.

Mondóka:

Csigabiga told ki szarvadat

ha nem tolod, összetöröm házadat.

Uzsonna: mazsolás zsömle, erdeigyümölcs szörp, körte

Mese:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi kert a falu szélén, egész közel az erdőhöz. Ebben a kertben pedig élt egy kis meztelen csiga (abban az időben még csak meztelen csigák voltak). A kertben nem volt túl sok minden néhány fa, fű, virág,rágcsálni való jókora lapulevél és egy jó nagy kő. A mi csigánk itt élte hát egyszerű csigaéletét, naphosszat rágódott a lapulevélen, éjszakára pedig behúzódott a nagy kő alá, ami ha nem is volt túl kényelmes lakóhely, de legalább megvédte az éjszaka vadászaitól, a sünöktől, baglyoktól, nomeg a hidegtől is.

Persze, minden jónak vége szakad egyszer, a mi Csigánk jó élete is hirtelen véget ért. Történt ugyanis, hogy a kert városi gazdái kimentek a hétvégére egy kis vidéki levegőt szívni és magukkal vitték a két fiukat is. És míg a szülők a fákat metszegették és a virágokat locsolták, a fiúk focimeccset játszottak. És mivel focimeccs nincs kapu nélkül, a fiúk kerestek valami kapufának valót. Találtak is egy kisebb farönköt, néhány téglát, és emellé nagy szuszogva nem mást cipeltek oda, mint a mi csigánk búvóhelyéül szolgáló követ. Így a Csiga hálóhely és rejtek nélkül maradt. Nekibúsult hát rendesen, mi lesz vele, szegény feje, ilyen házatlanul, védtelenül tán már a holnapot sem éri meg. Hogy másik követ keressen az lehetetlennek tűnt, ameddig a szem ellátott (márpedig az több napi csigajáró- illetve bocsánat: csúszóföldet jelentett) semmi rejtekhelynek való nem kínálkozott. Elindult hát nagy búsan, lógó szarvacskákkal a világnak. 

Ahogy így nekikeseredve ballagott mégis rámosolygott a szerencse, ugyanis összetalálkozott a Jótündérrel.
- Szia Csigabiga, hát te miért lógatod a fejed? köszöntötte a tündér a csigát, kis szárnyaival verdesve.
- Jaj, ne is kérdezd, nagy az én bajom de Te talán varázsolhatnál nekem egy nagy követ…esetleg…ha nem túl megterhelő…
- Sajnos nem tudok, mondta a tündér, a varázspálcám eltörött, én is épp az Ezermester Manóhoz  igyekszem, hátha meg lehet javítani, vagy esetleg van neki egy másik…
Ám ha akarod, téged is magammal viszlek. Ő nagyon ügyes, mindenhez ért és van egy feneketlen ládikája. Abban csak akad neked is valami.
A Csiga boldogan beleegyezett, a Jótündér pedig felkapta, és már repültek is a házak és fák felett, a manót keresve.

Csakhamar meg is lelték, éppen egy jókora ládát vizsgálgatott aggodalmasan. Köszöntötték illendően, majd előadták nagy bajukat és megkérdezték, segítene-e rajtuk?
- Jaj, szívesen segítenék – mondta a Manó – de magam is segítségre szorulok. Valahogy becsuktam a ládikám fedelét és benn maradt a kulcs, s most sehogy se tudom kinyitni.

Elszomorodott erre a másik kettő is, most már hárman nézték szomorkodva a ládát. Mígnem egyszer csak megszólalt a kis csiga:
- kicsi is vagyok meg nyálkás is, talán beférnék a kulcslyukon és megpróbálhatnám a zárnyelvet elhúzni, hogy kinyíljon a ládikád.
- Nohát, ez ragyogó ötlet, tényleg megtennéd? – örült meg a Manó – nem olyan nehéz ám, csak a kallantyút kell kicsit visszahúzni.

Így hát a kis csiga beszuszakolta magát a kulcslyukon és eltűnt a másik kettő szeme elől.
Azok pedig izgatottan hallgatták, mit csinál bent a csiga. Hallottak nagy fújtatást meg sóhajtozást meg lihegést meg nekiveselkedést meg megint szuszogást meg megint lihegést – bizony már letettek róla hogy sikerrel jár a vitéz csiga, amikor egyszerre csak egy kattanás, és hopp – máris felpattant a láda fedele.

A Manó gyorsan megköszönte a fáradságot, majd óvatosan egy ízletes levélre helyezte az elcsigázott Csigát, hadd falatozzon.  
Ő maga pedig lázasan kotorászni kezdett a ládában. Kisvártatva talált is egy gyönyörű új varázspálcát a Jótündérnek, aminek ráadásul egy piros szív volt a tetején, így a Tündérke különösen elégedett volt vele.

A Manó pedig ismét eltűnt a láda kacatjai között, keresgélt és kotorászott, s végül egy furcsa tárgyat húzott elő.
- Követ ugyan nem találtam, de nézd ezt a remekmívű kastélyt, bőven van hely benne hogy elférj és még ajtaja is van, hogy ne fújjon be a szél. És hogy el ne veszíthesd, majd jól odaerősítjük a hátadra.
Így is tettek a Tündér csak suhintott egyet a pálcájával, mire a ház máris odanőtt a csiga hátához. A kis csiga pedig úgy megörült, nem győzött hálálkodni.

 És azóta a csigának mindig van hova bújnia ha megtámadják vagy ha fázik. Ha pedig mégis meztelen csigával találkoznál, szólj neki, szaladjon gyorsan a Manóhoz, hátha akad a ládában még egy ház…

csiga-haza.gif\

Kifestő: Csigabiga

Barkács: Fagyispálcikából, drótból és papírból csiga készítése

Mozgás: futóverseny a folyosón


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer