Olvasom az újságban, hogy az egyik közeli kemping lakói felháborodott levelekkel és telefonokkal bombázzák a város vezetőit, amiért az elszaporodott patkányok lehetetlenné teszik az életüket. Behúzódnak a lakókocsikba, széthordják a szemetet, riogatják a félőseket. Gusztustalanok, büdösek és betegséget is terjesztenek. Eltöprengek a híren, ismerve a kempingek állandó lakóit, kicsit őket is hibásnak tartom a kialakult helyzetért.
Sárga pelyhes kiscsibéket símogatja sárga nap
halványsárga búzatáblán dús kalászok ringanak
sárga pitypang ül a fűben nézi sárga kiskacsa
sárga körte hízik a fán sárga méhet vonz oda
sárga méhek sárga mézet kaptárukba gyűjtenek
sárga repce, napraforgó ízes nyári üzenet
sárgarigó füttye hallik fakósárga hajnalon
sárga szalag libeg-hajlik sárga szalmakalapon.
sárga levél hull a fákról sárga lámpafény dereng
sárga tök és kukorica között már az ősz mereng.
Szeretem a szép szavakat, a szólásokat, közmondásokat. Izgalmas dolog, amikor rájövök, hogy régi magyar közmondásaink más nyelven is ugyanúgy, vagy hasonlóan hangzanak. Gyakran még a szórend is azonos. Csak egy példa:
Egy fecske nem csinál nyarat. - magyar
Maugli cicánk szép fekete kandúr. Az erdőben találtuk, elhagyott, árva cicaként került hozzánk öklömnyi korában, de már tíz dekásan is rengeteg esze volt. Ültünk a számítógép előtt, ölünkben a kis lelenc. Figyelmesen követte a nyilacska mozgását, mintha pingpongmérkőzésen lenne, járt a fejecskéje. Váratlanul lehúztuk az egeret a lap aljáig, eltűnt a nyil. Maugli egy pillanatig bambán bámult, aztán benézett az asztal alá 
Kár volt annyira dícsérnem az időjárást, ma viharos szél kerekedett, szemerkél és esik vagy zuhog felváltva. Amikor a szélsuhanc vadul rázza az utcánk tölgyeit, kosárszám hull a makk, géppuskatüzet zúdítva az alant parkoló autókra. Most már kétujjnyi vastagon áll a makk az úton, és ha egy autó sportosabban startol, a kerekek ki-kilőnek párat a járdára is. A napokban látogatónk volt, nyitva hagyta az autó tetőablakát, hát néhány makkmarci mindjárt bepottyant hozzá.
A tegnapi sétáról hoztam néhány szép piros és sárga levelet, egy rózsaágat teli csipkebogyóval, meg fényeshéjú gesztenyéket. Most itt lakik velünk az ősz is a szobában.
Megpályáztam egy állást, láss csudát, választ is kaptam, nem elutasítót. Hamarosan felveszik majd velem a kapcsolatot, azt írták. Kellemes őszi séta gyanánt ma felkerestem a megadott címet. Lepusztult épület bedeszkázott ablakokkal, körülötte munkagödrök és munkagépek. Meg egy rettenetes méretű tábla, miszerint itt lesz majd a … A prodzsekt időtartama 2006/2007 szóval van még 100 napjuk. 99, 98….
Én reménykedem. Ilyenre várok évek óta, könnyű munka, tiszta munka, nappali műszak, 15 perces séta távolságban. Kell nekem ez az állás! Holnap megnézem, mozognak-e az építők, aztán elmegyek a szekszboltba és veszek egy csinos korbácsot
Ma gyönyörű koraőszi idő volt, kellemes 23 fok, és ragyogott a nap. Délután kiültem a teraszra hajat szárítani. Hajfestés és általános tatarozás is volt az esti találkozó kedvéért. Minden hónapban összejönnek a Maastricht környéki magyarok, és ma este volt a szabadságok utáni első találkozó. Maastrichtban rengeteg sok vendéglátó hely van, több mint négyszáz, kiszámoltam, nagyjából 315 lakosra jut egy. Mi általában az Edd’s Café nevű helyre járunk, nem azért, mert az a legjobb, pusztán megszokásból. A hely afféle művész…. minek is nevezzem? Itt a dilemma. Nincs magyar szavunk a pubra, caféra. Nem kocsma, nem kávéház, nem étterem, de nem is vendéglő, resti, ivó, vagy bár, szóval marad a café. Magunk közt csak Eddinek hívjuk.
Rendes demokratikus társadalmakban minden embernek alanyi blogjoga van. Élve e joggal nyitottam magamnak én is egyet. Szóval mától blogtulajdonos vagyok, blogger, blogoló. De mivel ezek a szavak nem nyerték meg a tetszésemet, így inkább naplópoe leszek. :-)
Történelmi tettem a vénasszonyok nyarának egyik péntek délutánjára esett. Az eset nem keltett különösebb feltűnést. Most eltűnök, bevezetésnek ennyi elég is.
Jelenleg a Apoetéka blog archívumot böngészed 2007, szeptember.
Ha nem túl személyesek az...