Budapest téridőben
2007. december 30.Csudaszép karácsonyi ajándékot kaptam. A sok kedves könyv között találtam egy rendkívülit is. Pusztai Ervin az író, Visontay Péter a fényképész, a címe pedig Budapest téridőben. Már az első mondatok rabul ejtenek. Muzsikálnak a szavak, és fejreáll a logika. Abszurditások kacsintanak rám, játék a szavakkal, gondolatokkal, múlttal és jelennel, nem elmesél, de láttat és mindezt valami furcsa nézőpontból. Tökéletes összhangban a képekkel, amik ugyancsak messze esnek a bédekkerek, képeslapok, digitális turistafotók világától. Sosem látott részletekre nyitnak szemet, voyeur módon lesnek be egy épület vagy híd szoknyája alá, vagy öntelten néznek le egy királykék tetőről a díszletté merevült utcákra. Olyannak mutatják be Budapestet, amilyennek még nem láttam.
