Archive for May, 2008

Tejsirató

Thursday, May 29th, 2008

Emlékeztek még a Herman’s Hermits együttes No milk today nótájára? A hatvanas évek slágere volt, ebből már a korom is kiderül.  Na ez a dalcím köszönt rám az újságok címlapjairól.  Ma nincs tej! – mondja zordul 4000 tejtermelő. Akciójuk keretében 10000 liter tejjel permetezték a legelőt, elbarikádozták az egyik nagy tejgyár bejáratát, és nem akarnak addig tejet szállítani, míg fel nem emelik az átvételi árat. Szerintük 40 cent kellene ahhoz, hogy a tejgazdaságokat egyáltalán fenn lehessen tartani.

milk.jpg

Nem tudom, a szupermarketek polcain sorakozó tejesdobozokban mi van. Tej-e még egyáltalán az a fehér folyadék, ami egy évig is eláll? Látott az valaha tehenet? Nem hiszem. Ha egy ilyen löttyöt kellő ideig a hűtőben tartunk, két részre bomlik. Felső harmada sötét epezöld folyadékká változik, ezt kiöntve nyúlós, piszkosfehér, gumiszerű valamit találunk.  Kéne egy laboráns, aki a mikroszkóp alatt megnézné az összetevőket.

Még szerencse, hogy nem szeretem a tejet :D

Három srác

Monday, May 26th, 2008

Szeretem figyelni az embereket. Akár az idegeneket is.  Találgatom, kicsodák, honnan-hová tartanak,  mit vennék nekik ajándékba, vagy hogy fog kinézni az illető 10-20-30 év múlva.  Íme a mai gyűjtésem eredménye:

Nr. 1.

A srác kirí a vonatra váró diákok közül.  12-13 éves lehet, egyedül áll a tömegben. Lábán ormótlan fekete bakancs, hosszú szárú. Feljebb meztelen, csontos térdeket látok, fenekén tágas, fekete vászongatya lóg, száznyi, cippzáros zsebbel. Fekete pólója elején vigyorgó koponya a lábszárcsont-tartozékokkal, Go to hell felirattal. Hátán az Everybody fuck now mélyértelmű mondat szólítja meg a bámész közönséget. Vállán fekete vászontarisznya lóg,  rajta a sugárveszély nemzetközi jele, a sárga tárcsa. Jobb karján könyökvédő, olyan régimódi, amit a lúdtollas-kalamárisos világban a falusi jegyzők viseltek, de ez fekete bőrből van, fényes kis piramisokkal kiverve. Bal karját barátság-karkötők díszítik. A zordon kis fickó bájos angyalarcban végződik,  amit vállig érő, szőke, csigás fürtök kereteznek. Kezében könyv. Olvas.

 Nr. 2.

Húszas évei végén járhat a fiatalember.  Egérszürke fezt,  hasonló színű, térdig érő slafrokot visel,  kerek nyakút, apró, fekete gombok sorolnak rajta.  Szakálla ritkás, kócos,  de mellmagasságban mintha vízmérték mentén vágták volna egyenesre. A pongyola alól tépett szárú farmer szárai bújnak elő, mezítlábas saruja csattog a kockaköveken. Füléből valami zenemasina vezetékei lógnak,  eltűnnek a köntös nyakánál.  Jó hangosan szól, én is hallom a dallamot vesztett recitálást. A srác a ritmusra lépked, de nem sokáig figyelhetem. Befordul a közeli mecset tárt kapuján, és füléből a dugókat kirántva elvegyül a többi szoknyás férfi közt.

Nr. 3

A klinika folyosóján szokatlan nyüzsgés, lárma.  A sarkon épp most fordul be egy népes csoport, közepén fehér ruhás fiatal férfi. Alacsony, vékony testalkatú, ujjatlan pólója látni engedi két karján a tetoválásokat. Valami képregény lehet, a sok színes ábra közt arasznyi szövegekkel. Megfordul a fejemben, mi mindent takarhat még a ruhája? Egyéb látnivaló nem nagyon van rajta, hacsak a két karperece nem, ezeket középen lánc fogja össze. Igen, bilincsben van a fickó. Ártalmatlan külseje ellenére nem tyúktolvaj lehet, mert 4 fegyőr és a kórház teljes biztonsági személyzete kíséri. Nem látszik betegnek, sérültnek. Veszélyesnek sem, mégis másik liftbe szállok.

Spieken=puskázni

Friday, May 23rd, 2008

Ne tessék megijedni, nem valami katonai akció következik, még csak vadászat se.  A holland iskolákban vizsgaidőszak van. Ki az a diák, aki életében sose próbált puskázni?  Magam is elkövettem ezt a vétket, bár mire harmadszor írtam le a magyar királyok uralkodásának évszámait, egyre kisebb és kisebb papírra,  azalatt meg is tanultam. 

1985689404_1999999605_examen_440×293.jpg

Régi és olcsó módszer a szimulálás. A diák az egyik vécében a víztartály tetejére helyezi az aznapi vizsga anyagát.  Félidőben hascsikarást mímel és a kis helyiségbe rohanva megkeresi a válaszokat a nehezebb kérdésekre.

Ma már a puskázás módszerei is megváltoztak, a technika áldásai ezt a területet is elérték. Lássuk, hogy találják fel magukat a mai gyerekek. Aki a You tube oldalra beírja  a spieken szót, videofilmen tanulhatja meg, hogyan vigye fel egy kis kólás üvegre a vizsgaanyagot.

1. Fejtse le óvatosan a cimkét.

2. Szkennelje be.

3. Fotoprogrammal dolgozza meg. A gyári feliratokat törölje le és annak a helyébe írja a puskát.

4. Nyomtassa ki, vágja méretre, ragassza fel…kész!

Földrajz vizsgánál szabad térképet használni. Melyik tanárnak jutna eszébe, hogy az Indiai Óceán kék vizét közelebbről megnézze? Pedig oda egy hegyes ceruzával sok mindent bele lehet írni.

Zsebszámológépet matematika- kémia- és fizikavizsgákon szabad használni. A maiak azonban már számítógépek is egyben, elég nagy memóriával. Csak tudni kell beprogramozni…

Jó módszer a lufipuska is. Föl kell fújni egy ballont jó kövérre. Tollal ráírni az anyagot majd kiengedni a levegőt. Az írás – ha bolha betűkkel is – de látszani fog. A lapos lufi meg elfér a tolltartóban.

Apropó tolltartó. Nyelvvizsgán jó hasznát veheti az ember az összefirkált tolltartónak. Sokféle színnel, minden irányban rá kell irkálni a szükséges szavakat.  Persze ebben a betűtengerben el is kell igazodni később :D

Ennél kicsit több utánajárást és befektetést igényel a puskatoll beszerzése. Állítólag a nagyobb papírboltokban kapható, és interneten is meg lehet már rendelni 5 euróért. A látszólag közönséges golyóstollnak van egy pici kallantyúja. Ezt meghúzva kicsusszan belőle egy kis lap. A kallantyút elengedve visszaugrik a rejtekhelyre.

822511.jpg 822511d.jpg

Végül lányoknak ajánlák a két comb közé, a szoknya alá gumival felerősített puskát.  Ha közelít a tanár, elég a lábakat jókislányosan összezárni.

Mindezt a mai újságból tanultam. Remélem, még a diákoknak is időben érkezett a segítség :D

Itt lehet megnézni a puskázás “oktatófilmjét”

http://www.youtube.com/watch?v=aCENx0OKuWk&feature=related

Kermis

Wednesday, May 21st, 2008

Ma ér véget városunkban az öt napos kermis, azaz búcsú. Sokszáz éves ez a szokás, régen egyházi jellegű volt, innen a neve is: kerk-mis vagyis templomi mise.  Akárcsak mifelénk,  itt is a települések közepén állt egy templom, valamilyen szentről elnevezve. Ő lett a város-falu védőszentje is. A naptárban szereplő ünnepén fényes külsőségek között körmeneteket tartottak, volt eszemiszom és este mulatság is. Ebből nőtte ki magát a mára már legkevésbé sem templomi, annál zajosabb, tarkább rendezvény.

A legnagyobb búcsúk száznál is több attrakciót számlálnak, ezért is tartanak akár 10 napig is, hiszen az építés és a bontás is 1-1 napot vesz igénybe. A bevétel milliókra rúg.

A bejáratnál mindjárt egy hatalmas boszorka, Eucalypta fogad bennünket, a szellemkastély lakója.  Súlya 4 és fél tonna,  mellbősége majd 3 méter, lába 83-as.  A kastély a szép napsütésben nem valami félelmetes,  lehet, éjféltájban kéne visszatérni.

 dsc06772.jpg

Továbbmenve mindenféle gyomorbavaló és gyomorforgató dolgot látunk. Olajban sült mazsolás fánkféle, az oliebol illata csalogat, a piros cukormázba mártott, pálcikára szúrt alma, a vad színű vattacukrok a gyerekeknek kelletik magukat, a fél méteres kolbász és a sör a férfiaknak.  Rengeteg a szerencsejáték, a piciknek való horgászjátéktól a céllövöldéig, konzervdobozdobálóig,  de van bingó és ügyességi játék is. Általában hatalmas macikból, labdákból lehet választani, de láttam méteres tigrist is rémisztőre tátott pofával, farka csomóra kötve. 

 dsc06755.jpg

Néhol értékesebbek a nyeremények, jobbfajta karóra, háztartási gép, vicces póló a jutalom.  Minden sátornál, körhintánál, hullámvasútnál más-más zene fogad, a tér közepén megállva érdekes egyvelegben van részünk.  Egy szerencsétlen kutyát rángat a gazdája pórázon a vad lárma, sokadalom sokkolta az állatot.

Az idei búcsú a városközpont és a földalatti garázs építése miatt a szokottnál kisebbre sikeredett, hiába kerestük például az óriáskereket, aminek a tetejéről eddig remek panorámaképeket lehetett csinálni a városról. De más – főleg felnőtteknek való – attrakció is hiányzott. Újdonság volt viszont az építkezés miatt üressé vált néhány üzletben a makettkiállítás.  A kivilágított, működő szerkezetek főleg a kicsiket bűvölték el. 

kermis9.jpg kermis4.jpg dsc06756.jpg

Az árak:  2-3 euro egy menet, a harmadik menet féláron vagy ingyen van. Lehet napijegyet, esti jegyet vagy heti bérletet is venni, ennek az ára 14-25 euró között mozog.A szépen festett toalet használata 40 cent, de azt hallottam, jobb nem bemenni :( 

A két hatalmas daru egész szépen beleillett a képbe, de a fejünk felett köröző AVACS repülőgép már nem igazán.

kermis8.jpg tarka-sokadalom.jpg latkep-a-gondolabol.jpg

Ma hallottam, hogy Hollandiában 15 kermis iskola van,  ezek egy-egy buszban működnek, és a búcsúsok gyerekei egy pedagógus vezetésével tanulnak.  Hát érdekes életük van, de nem könnyű az biztos.

0234_kermisschool2.jpg

És végül egy kellemes kis film a tavalyi kermisről

http://nl.youtube.com/watch?v=eDVQvu5n9D8

Alles in oranje

Thursday, May 15th, 2008

oranje1.jpg

Hurrá!!  Nagy öröm ért ma engem. Végre lehet már kapni nemzetiszínű ragtapaszt is!  A közelgő foci EB-n ha a szegény holland szurkoló heveny pofozkodásban,  esetleg egy szép gól utáni örömmámorban megsérül, narancssárga avagy piros-fehér-kék tapaszokkal ápolhatja magát.  Rögvest eszembe is jutott, hogy amikor az autógyárban dolgoztam, az éles szélű műanyag műszerfal mindig összevagdosta a karjainkat. A főnök kedves kötelessége volt, hogy szaladgáljon utánunk a ragtapaszokkal.  No nem értünk aggódott, nem volt szabad összevérezni a munkadarabokat. :D  Akkoriban találtam fel - igaz csak elméletben – a bőrszínhez illő ragtapaszt, mert elég humorosan néztek ki a fekete és barna kollégák a halványrózsaszín tapaszokkal. Mint a két lábon járó hirdetőoszlopok. Ha valaki hasznát venné ennek a világrengető találmánynak, kérem, hogy a szabadalmaztatásnál ne feledkezzen meg rólam se :D

Apropó oranje, itt egy honlap, ahol online megrendelhető minden, ami narancsszínű.  Bármelyik szóra kattintva jönnek a szebbnél -szebb képes ajánlatok. Igazán bőséges a választék, és mivel júniusban apák napja van,  nem lesz nehéz ajándékot választani a férfiak számára.

http://www.allesinoranje.nl/

Még egy érdekes dolgot találtam, a török-holland szurkolók zászlaját.

oranjeturk.jpg

Pesti apró

Thursday, May 8th, 2008

Járom a várost. Örülök, hogy egyre újul, szépül. Gyönyörködöm a felújított homlokzatokban éppúgy, mint a technika áldásaiban. És legeltetem a szemem a villamosra, vagy épp hamburgerre váró, érettségiző kamaszokon. Aranyosak a matrózruhás lányok, öltönyös fiúk, még akkor is, ha ünnepi gálájukhoz hátizsákot, tornacipőt, mp3 lejátszót viselnek. A Blaha Lujza téren találkozom valakivel, míg várok, eszembe jut a minap olvasott könyv, Ignácz Rózsa: Róza leányasszony. Laborfalvi Róza színésznő életéről szól, de megelevenedik benne a kor színésztársadalma, Blaha Lujza, Déryné, Szigligeti Ede, a magyar színház születése is.

majus-016.jpg erettsegizok.jpg 

A Rákóczi úton meglep egy okos közlekedési lámpa, mutatja a másodperceket, meddig tart a zöld jelzés még. Sajnos a könyvesboltban már nem vagyok ilyen lelkes, amikor a fiatalember unottan közli, hogy nem cserélheti ki a duplán kapott könyvet másikra, mert lejárt a 8 nap. A Burger King alkalmazottai kedvesebbek ugyan, de rémesen lassúak, és két adag ételhez csak egyetlen szalvétát kapunk.

A metróban, villamosokon egy csontvázra figyelek fel, hol biciklin száguld, hol a haját szárítja. Magnéziumtablettát kínál. Egy másik hatalmas reklám hasmenés elleni orvosságot tukmálna rám.

majus-023.jpg

Délutánomat már a budai oldalon töltöm, a Batthyányi téren, Nagyi palacsintázójában találkozom régi barátnőmmel. Mákos-meggyes és csokis-kókuszos palacsintát eszünk, és röpke két óra alatt elmeséljük egymásnak a legfontosabbakat. Érdekes barátság ez a miénk. Hajdanában, az első általánosban osztálytársak voltunk, majd ők vidékre költöztek. 18 évesen találtunk egymásra ismét, a főiskolán.

nagyi_palacsintazoja.jpg batthyanyi-ter.jpg orszaghaz.jpg

A Dunapart, a hidak, az Országház látványát sosem tudom megunni, de a Gellért-hegy oldalában Szent István hófehér lovasszobrát és a Gellért szálló előtti Szent Korona szökőkutat még mindig újdonságként nézegetem. A villamos nyitott ablakán át csinálok pár képet, és tervezem, hogy legközelebb meglátogatom a barlangkápolnát is. Gyönyörű ez a város, a sok szépség feledteti velem az aluljárókban, parkokban szutyokban hentergő, gyakran részeg hajléktalanokat, az épületek lábazatát, a vonatokat, támfalakat ellepő utálatos firkákat, az imitt-amott még megtalálható, vesekő-kirázó macskakövet is.

lanchid.jpg gellert-szallo.jpg majus-025.jpg

Következő állomásom a Kosztolányi Dezső tér. Itt másik barátnőmmel és férjével van randevúm. Utamba esik a Fehérvári úti iskola, ahová 8 éven keresztül jártam. Szépen rendbehozták, kapott egy jópofa tornyocskát is, lefényképezem, bár nehezen, mert a Körtéren épül a négyes metró, minden körüldeszkázva, por van és lárma.

majus-028.jpg

A Feneketlen-tónál örömmel látom, hogy a rémhírekkel ellentétben még nem fenyegeti a kiszáradás, igaz, a víz szintje 20-30 centivel alacsonyabb a megszokottnál. Elbambulok kicsit, eszembe jutnak az örsi gyűlések, számháborúk, játékdélutánok. No meg a szabadtéri színpad a nyári előadásokkal. Mögötte a templom, ahol bérmálkoztam.  

 b_legifoto_feneketlen-to-03.jpg  Feneketlen-tó légifelvétel

Az útkereszteződésben megint egy érdekes lámpára figyelek föl: beszél! Amíg zöld a jelzés, folyamatosan mondja egy kellemes férfihang, hogy át lehet menni, és még meddig tart.

Elérek a valamikori autóbuszpályaudvarra. Istenem, de sok órát töltöttem el ott gyerekkoromban. Érden laktunk, de Pesten jártam bölcsődébe, óvodába, majd Budán iskolába, hát naponta utaztam kétszer 20 kilométert. Ma ez már szinte nevetségesen hangzik, de akkoriban nagy távolság volt. A farmotoros Ikarus buszok nyögve, szuszogva mászták meg a dombokat, jó időben is másfél órás volt az út. Télen gyakran délre értünk be, megettem az uzsonnámat és indulhattam vissza. 

 A pályaudvar elköltözött rég, de az épület és a peron megvan, internet kávézó lett belőle. Tavaly a peronon kanapék álltak, alacsony dohányzóasztalokkal, takarók, párnák, szolgálták a kényelmet az egyébként roppant huzatos helyen. Most a “nappali” berendezése bekerült az épületbe, kint kerek kis asztalok, vidám narancsszínű székek és két tarka függőágy várja a látogatókat. Reformételeket árulnak, például répatortát. Én inkább a gesztenyepürét választottam.

 majus-035.jpg

A napom a pesti oldalon, Zuglóban végződött, ahol a teraszról egy modern templomtornyot bámultam meg, a Regnum Marianum Pengetornyát, ami úgy mered az égre, mint egy hatalmas ruhacsipesz.

2082.jpg ruhacsipesz.jpg

Majális a Dunaparton

Thursday, May 1st, 2008

Sosem voltam még igazi majálison. Gyerekkoromban kötelező volt az egyenruhás felvonulás, utána már nem nagy kedvünk volt más programokhoz. Vajdasági kis falunkban egyszer részt vettem az esti fáklyás meneten és tábortűzgyújtáson, Hollandiában meg nem ünnep a május elseje. Ma végre igazi majálison voltam Ercsiben, a Dunaparton. Már reggel fél nyolckor nyüzsögtek a szervezők, traktorok, teherautók szállították a sátrakat, asztalokat, padokat, főzőalkalmatosságokat. Állt az ugróvár,  dolgozott a vattacukorkészítő, rikító lila, kék, rózsaszín cukorfelhőket pöfögtetett.

Minden korosztály kivette a részét a munkából, a lányok a park fáit díszítették krepp-papír szalagokkal, a fiúk cipekedtek, sátrakat állítottak. Az asszonyok rendezkedtek, abroszokat, evőeszközöket pakoltak ki.  A bográcsok alatt már égett a tűz, a piruló hagyma nyálcsordító illatát tán a túlpartra is elvitte hátán a szél.  Körüljártam a helyszínt, lefényképeztem az első világháborús katonai emlékművet, a második világháború 360 helyi áldozatának állított emlékoszlopokat, és a hajósok, vízimolnárok emléktábláját is.  A szervezők hamarosan végeztek az előkészületekkel, és a 10-12 sátor közötti tér megtelt bámészkodókkal.

majus-067.jpg majus-068.jpg majus-136.jpg

majus-098.jpg majus-072.jpg majus-129.jpg

Példamutató az összefogás és a lelkesedés. A polgármester gondoskodott a rendről, szervezésről, pénzt is biztosított a majálisra, ünnepi beszéddel is készült.  Az MSZP sátránál piros léggömböket osztogattak a gyerekeknek,  gulyást főztek, palacsintát hoztak. A nyugdíjas katonák flekkent sütöttek, pogácsát, bort mértek, a Eötvös József Nyugdíjas Klub asszonyai házi süteményeket árultak. Az Egészséges Életmód Egyesület önkéntesei vérnyomást, vércukrot, testzsírt mértek, teát, egészséges rágcsálnivalókat kóstoltattak.  Közvetlenül a parton, a kompkikötőnél a hajósok állították fel a sátrukat, náluk is rotyogott már a bográcsban valami. Árultak még napszemüveget, búcsúi bazárárut, kézműves és kozmetikai terméket. A helyi Zorica Rác Kulturális Egyesület zenével, kólóval szórakoztatott,  szerb süteményeket kínáltak. Két ügyeskezű hölgy a kicsiknek festett szebbnél-szebb maszkokat. Megérkeztek végre a Barátok közt című közkedvelt sorozat színészei is, fáradhatatlanul osztogatták az autogrammokat, játszottak, fényképezkedtek a gyerekekkel.

majus-089.jpg majus-100.jpg majus-142.jpg

autogramm.jpg barbi.jpg majus-128.jpg

Délután jó műsor volt a színpadon. A Napfény óvoda pedagógusai a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című mesejátékkal szórakoztatták a közönséget.  A Harcművészeti Egyesület is bemutatót tartott, majd a Zorica rác tánccsoport és a Vivat Bacchus kórus is szerepelt. Mindenki jól szórakozott, az időjárás egész nap kitartott, a nap melegen sütött,  a Duna hullámai locsogtak, és a dombtetőn őrt állt felettünk a templom.

zorica-kolo.jpg templom.jpg majus-138.jpg


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer