Bezuinigingen

bezuiniging_jpg_967849d.jpg

Azt hiszem, az elmúlt két évben ez volt a leggyakrabban emlegetett szó a holland politikai és gazdasági hírekben. Megtakarítást, spórolást jelent, de így államháztartási szinten inkább megszorításokat. Egyes politikusok be akarják magyarázni a meglehetősen szkeptikus és csendes apátiával tűrő népnek, hogy az euró bevezetésével nem lett drágább semmi sem. Aki csak egy kicsit is tud számolni, az tudja, hogy ami tíz éve két guldenba került, az most 2 olykor 3 euró. A bolti árak még csak hagyján, már régóta az Aldiban vásárolunk szinte mindent, keressük az akciós termékeket, öltözködni szintén nem butikból szoktunk. Ami a legnagyobb megterhelést jelenti a pénztárcáknak, az a naponta emelkedő üzemanyagár, a lakhatási költségek, a rezsi, a betegbiztosítás.

A gáz literenkénti ára 53 cent volt három és fél éve, most 91 cent, de a cég ugyanúgy 4,70-et fizet utiköltségre naponta, mint akkor.  És még örülhetek, mert aki most kezd valahol, az általában már semmit sem kap. A kölcsönök kamatait tavaly átlag kéthavonta emelték, a gáz, víz, villany ára minden januárban magasabb. Az adóból már szinte semmit nem lehet leírni, a betegbiztosítás ára az egekben, egyre kevesebb dolgot fedez és az évi saját részt most fejenként 220 euróra emelték! De még mindig nem állunk valami fényesen, mármint az ország. Az államháztartás hiánya 4,6 %, az EU csak 3-at engedélyez. Tehát valahonnan ki kell gazdálkodni megint 15 milliárdocskát.

Sorolom az elképzeléseket: nyugdíjkorhatár emelése gyors tempóban, kulturális támogatások csökkentése, fogyatékosok intézményeinek, idősek otthonainak, iskoláknak, szociális munkahelyeknek adott támogatások csökkentése, állami bölcsődék, kislétszámú iskolák bezárása, nyugdíjak adójának emelése, mindenféle segélyek csökkentése, tartományok költségvetésének megnyirbálása, fizetések befagyasztása (ez már 2 éve is megvolt!), felmondás megkönnyítése, állandó munkahelyek szisztematikus felszámolása stb.

Szép új világ, nem tudom, van-e még lyuk a hollandok nadrágszíján.

Mindezek után azt olvasom a minap az újságban egy fiatal és arrogáns firkásztól, hogy nem kell pánikolni, gazdasági válság nincs. Ő látja, hogy az emberek vásárolnak az üzletekben, az ismerősei mind járnak síelni, nyaralni, neki van munkája, szép lakása, drága új autója, nincs itt semmi baj. Igaz, hallott róla, hogy megszűnik a termelés a tartomány legnagyobb autógyárában, többezer ember kerül az utcára, de  nem kell aggódni, azok is találnak majd másik munkát maguknak. Ha majd válság lesz egyszer, ő is lecserélheti az autóját egy takarékosabb modellre, és ha minden kötél szakad, visszaköltözik a szüleihez.

Magamban annyit dörmögtem: ó te barom!

Comments are closed.


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer