Archive for the ‘Hollandia’ Category

Jawoord – A boldogító igen

Tuesday, March 27th, 2012

0021.jpg

Egy olyan takarékos nép, mint a holland, talál rá módot, hogy egy esküvő megrendezése ne taszítsa anyagi válságba a családot. 1879 óta van érvényben az a törvény, hogy minden település hivatalában legyen olyan időpont, amikor a házasulandók ingyen és bérmentve összeházasodhatnak. Tízezer lakos felett két alkalmat kell kijelölni. Ezek általában a hétfő és kedd délelőttök, és a holland párok harminc százaléka ilyenkor esküszik. Százharminc éve ennek a törvénynek még sokkal nagyobb jelentősége volt, mint manapság, hiszen akkor senkinek nem volt ajánlatos “vadházasságban” élni, így a pároknak évekig kellett volna várni, mire összegyűlik az esküvőrevaló. Ma már általában nem a pénz miatt vonakodnak a fiatalok a hivatalos összeköttetéstől, inkább a szabadságukat féltik, nem szívesen vállalják az elkötelezettséget. Gyakran a második, harmadik gyerek után szánják el magukat a jawoord kimondására, és akkor a pénznek már száz helye van. Szívesen veszik tehát az ingyen ceremóniát. Ez az ingyen persze kicsit megtévesztő, hiszen némi minimális költség mégiscsak van, az anyakönyvi kivonatot meg kell fizetni, ami fejenként egy tízes. Néhol egyéb apróbb költségeket is felszámolnak. Egy keddi házasságkötés nem olyan ünnepélyes, mint egy pénteki esküvő, szombatról nem is beszélve, ami dupla tarifa. Kevesebb ismerős, rokon jön el, hiszen mindenki dolgozik, a hivatalos rész alig 10 percig tart, de a papír megvan, és aki akar, utána mulathat reggelig. A részvételre is megtalálták már a megoldást, igaz, még csak béta üzemmódban, 4 városban hozzáférhető az online esküvői vendégsereg.  Az esketési termeket felszerelték kamerákkal, aki befizet egy minimális összeget, az végignézheti a házasságkötést, akár utólag is. Illetéktelen bámészkodóktól jelszó védi az ifjú párt :) Várom már a következő lépést, amikor már a házasulandóknak sem kell kilépni a házból, körkapcsolásos skype-közvetítéssel házasodnak, és mindenki rendel magának vacsorát a pizzaszerviztől.

A spórolás az ajándékoknál is szokásos. Itt nem divat, hogy egymást túllicitálják a vendégek. Mostanság a párok már egy ideje együtt laknak, mire házasságra kerül a sor, ezért nincs is szükségük tányérokra, evőeszközre. Elterjedt hát a boríték adása, ebben a meghívott anyagi helyzetéhez és a meghívás tartamához illő összeg van 10-100 euró között. Egy diák jelképes összeget ad, egy jól kereső házaspár értelemszerűen többet. Aki az egész napos programon vesz részt, az is többel járul hozzá a kiadásokhoz, mint akit csak a ceremóniára hívtak. A borítékok számára szép dobozkákat készítenek, amit jó pénzért kínálnak. Persze házilag is elő lehet ilyesmit állítani, ehhez is olvashatunk ötleteket a neten.

Bezuinigingen

Tuesday, March 20th, 2012

bezuiniging_jpg_967849d.jpg

Azt hiszem, az elmúlt két évben ez volt a leggyakrabban emlegetett szó a holland politikai és gazdasági hírekben. Megtakarítást, spórolást jelent, de így államháztartási szinten inkább megszorításokat. Egyes politikusok be akarják magyarázni a meglehetősen szkeptikus és csendes apátiával tűrő népnek, hogy az euró bevezetésével nem lett drágább semmi sem. Aki csak egy kicsit is tud számolni, az tudja, hogy ami tíz éve két guldenba került, az most 2 olykor 3 euró. A bolti árak még csak hagyján, már régóta az Aldiban vásárolunk szinte mindent, keressük az akciós termékeket, öltözködni szintén nem butikból szoktunk. Ami a legnagyobb megterhelést jelenti a pénztárcáknak, az a naponta emelkedő üzemanyagár, a lakhatási költségek, a rezsi, a betegbiztosítás.

A gáz literenkénti ára 53 cent volt három és fél éve, most 91 cent, de a cég ugyanúgy 4,70-et fizet utiköltségre naponta, mint akkor.  És még örülhetek, mert aki most kezd valahol, az általában már semmit sem kap. A kölcsönök kamatait tavaly átlag kéthavonta emelték, a gáz, víz, villany ára minden januárban magasabb. Az adóból már szinte semmit nem lehet leírni, a betegbiztosítás ára az egekben, egyre kevesebb dolgot fedez és az évi saját részt most fejenként 220 euróra emelték! De még mindig nem állunk valami fényesen, mármint az ország. Az államháztartás hiánya 4,6 %, az EU csak 3-at engedélyez. Tehát valahonnan ki kell gazdálkodni megint 15 milliárdocskát.

Sorolom az elképzeléseket: nyugdíjkorhatár emelése gyors tempóban, kulturális támogatások csökkentése, fogyatékosok intézményeinek, idősek otthonainak, iskoláknak, szociális munkahelyeknek adott támogatások csökkentése, állami bölcsődék, kislétszámú iskolák bezárása, nyugdíjak adójának emelése, mindenféle segélyek csökkentése, tartományok költségvetésének megnyirbálása, fizetések befagyasztása (ez már 2 éve is megvolt!), felmondás megkönnyítése, állandó munkahelyek szisztematikus felszámolása stb.

Szép új világ, nem tudom, van-e még lyuk a hollandok nadrágszíján.

Mindezek után azt olvasom a minap az újságban egy fiatal és arrogáns firkásztól, hogy nem kell pánikolni, gazdasági válság nincs. Ő látja, hogy az emberek vásárolnak az üzletekben, az ismerősei mind járnak síelni, nyaralni, neki van munkája, szép lakása, drága új autója, nincs itt semmi baj. Igaz, hallott róla, hogy megszűnik a termelés a tartomány legnagyobb autógyárában, többezer ember kerül az utcára, de  nem kell aggódni, azok is találnak majd másik munkát maguknak. Ha majd válság lesz egyszer, ő is lecserélheti az autóját egy takarékosabb modellre, és ha minden kötél szakad, visszaköltözik a szüleihez.

Magamban annyit dörmögtem: ó te barom!

Fuccs

Monday, February 13th, 2012

Sajnos a futam megint elmaradt, milliók csalódására. A jég nem és nem akart hízni, hiába volt minden ráolvasás és varázsszer, a bűvös 15 centit csak kevés helyen érte el. Ráadásul az egyik tejgyár egy szakaszon a csatornába engedte a meleg vizet, ez aztán végképp betett a jégnek.  A Nagy Verseny híján azért ezen a hétvégén több százezren korcsolyáztak a befagyott tavakon, kanálisokon, folyókon. Megteltek a gipszelők, a kórházakban extra ügyeletet tartanak a röntgenesek és a gipszmesterek, csak Leeuwaardenben 44 csukló, 11 kar, 5 váll, 5 csípő és 2 boka esett áldozatul a téli sport oltárán. Az egyéb sérülés is száz felett van. Feltételezem, a biztosítók sziszegnek erősen, részint az orvosi költségek, részint a kieső munkanapok miatt.  De ennek is vége van már, mert mától napközben plusz fokok lesznek, így hamarosan elolvad a jég és a hó. Viszont állítólag jön a tavasz! A karneválozók nagyobb örömére.

Elfstedentocht

Tuesday, February 7th, 2012

elfstedentocht-63-paping.jpg routekaart-elfstedentocht.jpg 11stocht.jpg

Ez a fura szó kb. azt jelenti Tizenegyvárostúra. Szabadtéri korcsolyabajnokság tulajdonképpen, de nem akármilyen. Tizenegy fríz várost érint, 200 kilométer a táv.  A tizenegy város: Leeuwarden, Sneek, IJlst, Sloten, Stavoren, Hindeloopen, Workum, Bolsward, Harlingen, Franeker, Dokkum és Leeuwarden, a célállomás. Folyókon, csatornákon, tavakon, városokon keresztül, elhagyott hómezők mellett, zsilipeken át és hidak alatt siklanak a résztvevők sötétben vagy ködben, hófúvásban vagy viharos szélben, szerencsés esetben ragyogó napsütésben.  Százezrek követik figyelemmel, dideregve a parton, drukkolnak a szerencséseknek, a bátraknak. Ha hétköznapra esik, akár iskolai szünetet is kaphatnak a diákok. A túrát akkor rendezik meg, amikor az időjárás engedi. Közismert, hogy Hollandiában nincsenek nagy telek, így a verseny 103 éve alatt mindössze 15 alkalommal jött össze a futam. Néha egymás utáni években is, máskor 1-2 évtized kimarad. Legutóbb 1997-ban tartották meg, tehát tizenöt éve, érthető, hogy most lázban az ország, de különösen Friesland. Naponta többször mérik a jég vastagságát az egész távon, mindenki az időjárásjelentést figyeli, rendezői – és válságstábok alakultak. Egy futballstadiont sportszállóvá alakítottak, elsősegélyhelyeket állítanak fel, kijelölik az ellenőrző pontokat.  A felelősök naponta végigjárják a távot, figyelnek mindenre. Néhány helyen még mindig nem elég vastag a jég, 15 centiméternek kell lennie, hogy kibírja a tòbbszáz átsuhanó korcsolyázó súlyát és karistolását. Kisebb felületeket jégtranszplantációval tesznek biztonságossá. Máshol a hótakaró nehezíti a helyzetet, ott tucatjával jelentkeznek az önkéntesek tisztántartani a folyók, csatornák, tavacskák felületét. Ahol nem lehet korcsolyázni, ott vastag szőnyeget, gumit terítenek végig a parton, hogy ezen kerüljék ki a rossz szakaszt. Most a fél ország azért drukkol, hogy legyen néhány éjszaka minusz 15-20 fok, és hó ne hulljon, hadd lássuk az eredményét a nagy izgalomnak, szervezésnek.

 elfstedentocht1-390×280.jpg elfstedentocht_sneeuwvegen_overzicht_425.jpg ijstransplantatie.jpg

A versenynek szigorú szabályai vannak. Csak indulásra kisorsolt tagok nevezhetnek be, a résztvevők létszáma limitált. Nők – emancipáció ide vagy oda – csak 1985 óta indulhatnak ezen a versenyen. Tizenhatezer résztvevőre számítanak, ezres csoportokban  startolnak negyedórás időközönként. Minden résztvevő a startnál kap egy névreszóló kártyát, amit a városokban és néhány előre nem közölt ponton le kell pecsételtetni. Aki végigkorcsolyázta a távot, megvan minden pecsétje és szerencsésen célba ér, megkapja az Elfsteden keresztje kitüntetést. Az első 11 férfi és az első 5 nő plusz jutalmat is kap. Érdekesen alakult a száz év versenyideje. 1909-ben az első helyezett a cipőre erősített házi készítésű korcsolyával 13 óra 50 perc alatt ért célba, az eddigi legjobb időt 1985-ben futották, 6 óra 47 perc!

Advent első hete

Wednesday, November 30th, 2011

Gyorsan szaladnak a hetek, hónapok, évek, már megint karácsonyra készülünk!

dsc01380.jpg

Az utcánkban – Tölgyfa-sor – a hatalmas fák már mind levetették tarka ruháikat, csak a legkisebb, egy későn ültetett kamasz takargatja magát szégyellősen aranyszinű köntösébe. Ma feltakaritották az összes lehullott levelet,  makkot, rend van és tisztaság.

kis-fa.jpg

Hajnali fél négykor valami robbanószerrel betörtek a téren a bankautomatába. Nem tudjuk még, mennyit vittek el, de sok pénz nem lehetett benne, hetente egyszer töltik fel, 50 euró a legnagyobb cimlet. És három kamera figyel  :D

Pszt, lehet, hogy a Mikulás volt, őt is sújtja a világgazdasági válság!

bankomat.jpg

Mese a rasszista aranykocsiról

Friday, September 23rd, 2011

800px-gouden_koets_2011.jpg gouden-koets-468×262.png gouden_koets.jpg

A kocsi szóról sokan tudják, hogy Kocs falu nevéből származik, és sok európai nyelv átvette, így a holland is. A koets lóvontatta díszes hintót jelent a koetsier pedig kocsist. A koets szó minden év szeptemberében felmerül a médiában, ilyenkor tartja ugyanis a királynő az éves trónbeszédet a lovagteremben, ahová mindig a nyolc ló vontatta aranyhintóval (gouden koets) érkezik. Most sem volt ez másképp, bár az eseményt kisebbfajta politikai vihar előzte meg. A szocialista párt és a zöldek kifogásolták a kocsi oldalán látható festett képeket, amin félmeztelen fekete férfiak és nők alázatos tartásban ajándékokat adnak át a királynőnek. Hm. Életem-halálom kezedbe ajánlom. Egész nap ezen morfondíroztam.

Egy kis kocsitörténet:

A hintót 1898-ban Wilhelmina királynő kapta koronázási ajándékul Amszterdam népétől, az árát is közadakozás fedezték. Nem aranyból készült, hanem jávai teakfából, amit helyenként vékony aranylemezek borítanak, faragásait aranyfüsttel díszítették. Belső kárpitjának egyes darabjait az árvaházi leányok hímezték. Ez az ajándék a hollandok szeretetét mutatta királynőjük iránt, évi egyszeri használata immár történelmi hagyomány.

A széplelkű szemforgató baloldal szerint a kocsin látható képek az ország szégyenteljes történelmével dicsekednek, rasszista eszméket hirdetnek a színesbőrűek szolgaságával. Aláírásokat is kezdtek gyűjteni a képek eltávolítására, természetesen a helyi bevándoró szervezetek és közösségek örömmel csaptak le a témára.

A magam részéről ekkora marhaságot rég hallottam. A nagy földrajzi felfedezések természetes következménye volt a felfedezett helyek meghódítása. A gyarmatbirodalmak korában ez teljesen normális dolog volt, a legtöbb államnak, ha volt hajója, kikötője, gyarmata is volt. Ki ágál manapság a Római Birodalom ellen? Pedig övék volt szinte egész Európa, Észak-Afrika, Ázsia nyugati része is. Ki háborog ma már azon, hogy mekkora volt a három földrészre kiterjedő Oszmán Császárság? Na és a mórok? Portugáliát, Spanyolországot és jelentős francia területeket is vagy 700 évre megszálltak az arabok. Hallotta valaki, hogy bocsánatot kértek, kártérítést fizettek érte? Erzsébet angol királynő még ma is Barbados királynője is, ha odalátogatna, a barbadosiak nyilván hajlonganának előtte és ajándékot is kapna tőlük. Nem is olyan régen nem csak a királyok, de az uradalmi intéző előtt is hajlongtak a kisemberek. Ezek mind történelmi tények, és nem lehet meg nem történtté tenni egyiket sem.

Persze a legtöbb gyarmat felszabadult már, “kivívta függetlenségét” ami sok esetben nem jutott el az anyagi függetlenség szintjére. Hasonlatosak ők az önérzetes kamaszokhoz, akik hőzöngenek, mennek a saját fejük után, de az anyjuk mos rájuk, és a szülők kamrájából élnek. A volt gyarmatok szívesen fogadják a rendszeres segélyeket, polgáraik eljönnek a csúf, gonosz gyarmatosítók után Európába is.

Gyarmatosítások ma is vannak. Mi másnak nevezhetnénk a nemrég széthullott nagy Szovjet Birodalmat, az olajtermelő országok “felszabadítását”, teljes iparágak kihelyezését keletre és még keletebbre – ahol olcsó munkaerő termeli a drágán eladható termékeket – , a multik térhódítását, a banktőke mesterkedéseit, vagy a kínai áruk megállíthatatlan özönlését? És megkezdődött már a világűr felosztása is!

A szocialisták és zöldek ötletét továbbfejlesztve javaslom, mostantól a Mikulás maga cipelje a zsákját, a krampuszok (Hollandiában pláne szerecsenek!) forduljanak a szakszervezethez! A kártyajátékok közül távolítsuk el a Fekete Pétert! A mesékből töröljük ki a juhászbojtárokat, szolgálókat, ajtónállókat és egyéb udvari népeket. Az operákat, drámákat is felül kell vizsgálni. Az Országházból hasonló indokok alapján el kell távolítani Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét is.

Félretéve a viccet, remélem az aranykocsi marad. A mai nehéz gazdasági helyzetben a nyolc ló mégsem fogyaszt annyit, mint egy páncélozott Audi, a hintóra rendszám sem kell, bár a biztosítása biztos egy vagyon :)

Kő Pál tollából

Monday, September 12th, 2011

Pár napja földrengés volt Limburg tartományban. Este kilenckor történt, erőssége 4.5, károkról, sérülésekről nem érkezett jelentés. Ennek ellenére száz év óta a második legerősebb rengésként emlegették, (az első 1992-ben volt) és mint ilyen, a média nagy érdeklődésére tarthatott számot. Magam csak a másnap reggeli újságból értesültem, miszerint Limburg lakossága megrémült a földrengéstől. Az idegek borzolására leírták szegény Peter esetét, aki a földmozgások hatására leesett kalitkája ülőrúdjáról!

A “borzalmas eset” megihlette a Kő (Steen) Pál nevű újságírót, aki Horror címmel írt a szombati újságba egy ironikus, humoros  cikket. Valami ilyesmi volt:

A földrengésnek további szörnyű következményei kerültek ma napvilágra.  Négyesikerpatakon egy családnak a pekingi kiskutyáját nemrég el kellett altatni, mert gyógyíthatatlan Parkinson kórja volt. Mindjárt szert tettek egy új pekingi pincsire, elképzelhetni a család rémületét, amikor a kettes számú kutya csütörtök este vadul remegni kezdett. Azt hitték, ő is elkapta a kórt!

De ez még semmi. Mikorfalván egy gazdának két kendermagos kakasa van, akik  este kilenckor éktelen kukorékolásba fogtak. Sajnos, az idegi károsodás maradandónak bizonyult, az állatok bioritmusa megváltozott, a szörnyű nap óta háromnegyed órás késéssel ébresztenek.

Egy idős hölgy az ominózus estén elhunyt tengerimalacának urnába zárt hamvaihoz beszélt éppen – hogy érezze, nem feledték el – amikor a porcelán edény egyszer csak reszketni kezdett és odébbugrált a polcon. A rengés még haló poraikban is hatást gyakorol az állatok érzékeny idegrendszerére.

A Héterdőben élő aranyhal-ikerpár, Gemma és Guido akváriumában a Spongyabob-házikó dőlt el, szerencsére a két G megúszta egy nagy ijedséggel az esetet. Még elgondolni is rémes, hogy a romok alatt maradhattak volna.

Ebből a kis szösszenetből némi önirónia is kicseng, a hollandok a házikedvenceiket olykor az emberek elébe is helyezik.

Még egy kis apróság a földrengés kapcsán. Az élelmes hollandok mindenből képesek üzletet csinálni, a neten alig 15 euróért lehet rendelni földrengés-emlékpólót.

tshirt.jpg

Boldog öregkor?

Sunday, June 12th, 2011

teaser_021.jpg

Sokáig vajúdott a parlament a nyugdíjkorhatár kérdésén, mire végre sikerült döntést hozni, eszerint nekem már 66 éves koromig kell majd dolgozni. No nem csak nekem, mindenkinek, aki 1955 után született. Nyolc év múlva pedig ismét emelnek egy évet, így a korhatár végül 67 év lesz. Nagy a felzúdulás, mint minden megszorításnál, pedig az érvek logikusak, hiszen az átlagéletkor Hollandiában a férfiaknak 80, a nőknek 82 év, és ez minden évben kb. 0,2 százalékkal nő, hála az orvostudomány fejlődésének. Tehát egyre több a nyugdíjas. Na azért nem hiszem, hogy a nyugdíjbiztosítók tönkremennének, de mindenesetre évről-évre kisebb a nyereségük.

A mi nyugdíjunk három részből fog állni. az első az állami nyugdíj, amit 65, illetve mostantól 66 éves korában kap az ember. A 100 százalékos nyugdíj feltétele 50 év munka, hiszen minden ledolgozott évért 2 százalékot számolnak. Ez a feltétel mostanában már szinte senkinek nincs meg, hiszen a fiatalok hosszabb ideig tanulnak, a kisgyerekes anyák többsége évekig otthon marad a gyerekekkel, és a munkanélküliség is közrejátszik.

A második rész a munkaévek alatt befizetett járulékokból adódik. A harmadik pedig a magánnyugdíjpénztárnak havonta fizetett összeg 15 évre kiszámított járadéka lesz. Ami azt illeti, a három együtt sem tesz majd ki egy rendes nyugdíjat, mint a legtöbb bevándorló esetében. Már csak abban reménykedünk, hogy addigra ez a szép nagy közös Európa egységesíti a nyugdíjtörvényeket és kölcsönösen elismerik a más európai államokban ledolgozott éveket.

Itt állunk védtelenül!

Wednesday, May 25th, 2011

leger.jpg

Amikor 19 éve megérkeztem Hollandiába, akkor szűnt meg a sorkötelezettség. Azóta kis létszámú profi hadserege volt az országnak. Aztán jöttek a hét szűk esztendők, minek következtében előbb a harci repülőgépek gyártása szűnt meg, majd egyre kevesebb jutott a technológia fejlesztésére, most pedig 64 százalékkal csökkentették a hadi kiadásokat.  Ezer szolgálati gépkocsi, tizenkilenc darab F16 repülőgép, tizennégy helikopter után az utolsó hatvan tanktól négy díszlövéssel búcsúztak a minap a katonák, ezzel együtt sokan a munkahelyüktől is, hiszen megszűntek a tankhadosztályok és a kiképzőközpontok is. Tízezer embernek kell rövidesen valamiféle munkát találnia, ez a hadsereg létszámának több, mint egynegyede. Ahogy egyikük keserűen mondta, talán targoncásnak még elmehet. A napokban sokezres tüntetést szerveznek, de ez nem szokott eredményt hozni már eldöntött kérdésekben.

A Brüsszeli Katonai Akadémia egyik professzora szinte ezzel egyidőben vetette fel a javaslatot, hogy ha már közös európai hadseregről nem beszélhetünk, legalább a három Benelux állam fogjon össze, hiszen külön-külön semmire se mennek. Ezek szerint Belgiumnak is hasonló gondjai vannak. A javaslat szerintem jó, a mai világban már nem elég egy ló meg egy kard, a fejlett technika iszonyúan drága, és annak a pénznek annyi más helye lenne. Kíváncsian várom, valaki magáévá teszi-e az ötletet. No meg azt is, katonáink mit csinálnak majd Afganisztánban, Irakban, meg erre-arra tankok, vadászrepülőgépek, helikopterek meg pénz nélkül. No meg azt is, ki vette meg a harci játékszereket. Remélem, nem valami ellenség :D

Bölcsőde, óvoda, napközi

Saturday, May 7th, 2011

3kinderopvangweb.jpg

A fenti karikatúra szövege: “Mamának most munkába kell menni, a papa nemsokára értetek jön. Legyetek jók addig!”

Különböző fórumokon, magánlevelezésben, ismerősök körében a fiatal magyar szülők gyakran érdeklődnek az óvodák, bölcsődék, gyermekmegőrzők árairól. Hollandia állami szinten nem az a kifejezett gyerekbarát ország – szokták mondogatni -, hiszen a férőhely nagyon kevés, az árak pedig elrettentő magasak. Ennek az éremnek is két oldala van: mi a jobb, a gyereket idegenek felügyeletére bízni kicsivel több pénz és a karrier miatt, vagy néhány évig velük lenni, megadni minden szükségeset a nevelésükhöz, és élvezni a velük töltött időt kicsit szűkösebb anyagi körülmények között?

Amszterdamban például egy család heti két délutáni napközis tartózkodásért 227,32 eurót fizet havonta. A 8 éves kislányra szerdán és pénteken iskola után este hétig kell vigyázni.  Ebben az összegben csak a gyermek felügyelete van, nem kap enni, nem foglalkoznak vele külön. Ha egy átlag keresetű család két gyermeke jár a bölcsődébe, gyermekmegőrzőbe, a szolgáltatás jelenleg 1691 euróba kerül nekik, de ez az összeg négy év múlva meghaladhatja majd a 4500 eurót, ha a kormány politikája nem változik.

Ilyenkor szokott jönni  a következő kérdés: mit csinál egy anyuka, ha dolgozni akar? Nos itt elég kevés anyuka dolgozik, míg a gyerekei kicsik. Ha mégis, akkor valamelyik családtag, nagyszülő, testvér, távolabbi rokon besegít, vagy olyan munkát keres, amit a gyerek mellett is el tud végezni, bedolgozás, távmunka, esti vagy hétvégi munka, amikor apuka van a gyerekekkel. Van olyan munka, ahová a gyereket magával viheti (például házhoz járó fodrász, reklámújság kihordás) vagy vállal még 1-2 gyereket megőrzésre a sajátja mellé. Aki kicsit tehetősebb, vagy fontos, hogy a nő ne essen ki a munkából, az a hathónapos szülési szabadság után keres bébiszittert vagy magánóvodát/bölcsődét. Vannak cégek, amelyek adnak hozzájárulást a gyermekmegőrzés költségeihez, a kiskeresetűek kaphatnak támogatást az államtól, a költségeket leírhatják az adójukból, így kb. 20 százalékát egy év múlva visszakaphatják. De az általános megszorítás ezeket a tételeket sem kíméli.

Érdekes, hogy mindezek ellenére a holland családok többsége még mindig vállal legalább 3 gyereket.


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer