Boldog öregkor?

June 12th, 2011 by poe

teaser_021.jpg

Sokáig vajúdott a parlament a nyugdíjkorhatár kérdésén, mire végre sikerült döntést hozni, eszerint nekem már 66 éves koromig kell majd dolgozni. No nem csak nekem, mindenkinek, aki 1955 után született. Nyolc év múlva pedig ismét emelnek egy évet, így a korhatár végül 67 év lesz. Nagy a felzúdulás, mint minden megszorításnál, pedig az érvek logikusak, hiszen az átlagéletkor Hollandiában a férfiaknak 80, a nőknek 82 év, és ez minden évben kb. 0,2 százalékkal nő, hála az orvostudomány fejlődésének. Tehát egyre több a nyugdíjas. Na azért nem hiszem, hogy a nyugdíjbiztosítók tönkremennének, de mindenesetre évről-évre kisebb a nyereségük.

A mi nyugdíjunk három részből fog állni. az első az állami nyugdíj, amit 65, illetve mostantól 66 éves korában kap az ember. A 100 százalékos nyugdíj feltétele 50 év munka, hiszen minden ledolgozott évért 2 százalékot számolnak. Ez a feltétel mostanában már szinte senkinek nincs meg, hiszen a fiatalok hosszabb ideig tanulnak, a kisgyerekes anyák többsége évekig otthon marad a gyerekekkel, és a munkanélküliség is közrejátszik.

A második rész a munkaévek alatt befizetett járulékokból adódik. A harmadik pedig a magánnyugdíjpénztárnak havonta fizetett összeg 15 évre kiszámított járadéka lesz. Ami azt illeti, a három együtt sem tesz majd ki egy rendes nyugdíjat, mint a legtöbb bevándorló esetében. Már csak abban reménykedünk, hogy addigra ez a szép nagy közös Európa egységesíti a nyugdíjtörvényeket és kölcsönösen elismerik a más európai államokban ledolgozott éveket.

Itt állunk védtelenül!

May 25th, 2011 by poe

leger.jpg

Amikor 19 éve megérkeztem Hollandiába, akkor szűnt meg a sorkötelezettség. Azóta kis létszámú profi hadserege volt az országnak. Aztán jöttek a hét szűk esztendők, minek következtében előbb a harci repülőgépek gyártása szűnt meg, majd egyre kevesebb jutott a technológia fejlesztésére, most pedig 64 százalékkal csökkentették a hadi kiadásokat.  Ezer szolgálati gépkocsi, tizenkilenc darab F16 repülőgép, tizennégy helikopter után az utolsó hatvan tanktól négy díszlövéssel búcsúztak a minap a katonák, ezzel együtt sokan a munkahelyüktől is, hiszen megszűntek a tankhadosztályok és a kiképzőközpontok is. Tízezer embernek kell rövidesen valamiféle munkát találnia, ez a hadsereg létszámának több, mint egynegyede. Ahogy egyikük keserűen mondta, talán targoncásnak még elmehet. A napokban sokezres tüntetést szerveznek, de ez nem szokott eredményt hozni már eldöntött kérdésekben.

A Brüsszeli Katonai Akadémia egyik professzora szinte ezzel egyidőben vetette fel a javaslatot, hogy ha már közös európai hadseregről nem beszélhetünk, legalább a három Benelux állam fogjon össze, hiszen külön-külön semmire se mennek. Ezek szerint Belgiumnak is hasonló gondjai vannak. A javaslat szerintem jó, a mai világban már nem elég egy ló meg egy kard, a fejlett technika iszonyúan drága, és annak a pénznek annyi más helye lenne. Kíváncsian várom, valaki magáévá teszi-e az ötletet. No meg azt is, katonáink mit csinálnak majd Afganisztánban, Irakban, meg erre-arra tankok, vadászrepülőgépek, helikopterek meg pénz nélkül. No meg azt is, ki vette meg a harci játékszereket. Remélem, nem valami ellenség :D

Bölcsőde, óvoda, napközi

May 7th, 2011 by poe

3kinderopvangweb.jpg

A fenti karikatúra szövege: “Mamának most munkába kell menni, a papa nemsokára értetek jön. Legyetek jók addig!”

Különböző fórumokon, magánlevelezésben, ismerősök körében a fiatal magyar szülők gyakran érdeklődnek az óvodák, bölcsődék, gyermekmegőrzők árairól. Hollandia állami szinten nem az a kifejezett gyerekbarát ország – szokták mondogatni -, hiszen a férőhely nagyon kevés, az árak pedig elrettentő magasak. Ennek az éremnek is két oldala van: mi a jobb, a gyereket idegenek felügyeletére bízni kicsivel több pénz és a karrier miatt, vagy néhány évig velük lenni, megadni minden szükségeset a nevelésükhöz, és élvezni a velük töltött időt kicsit szűkösebb anyagi körülmények között?

Amszterdamban például egy család heti két délutáni napközis tartózkodásért 227,32 eurót fizet havonta. A 8 éves kislányra szerdán és pénteken iskola után este hétig kell vigyázni.  Ebben az összegben csak a gyermek felügyelete van, nem kap enni, nem foglalkoznak vele külön. Ha egy átlag keresetű család két gyermeke jár a bölcsődébe, gyermekmegőrzőbe, a szolgáltatás jelenleg 1691 euróba kerül nekik, de ez az összeg négy év múlva meghaladhatja majd a 4500 eurót, ha a kormány politikája nem változik.

Ilyenkor szokott jönni  a következő kérdés: mit csinál egy anyuka, ha dolgozni akar? Nos itt elég kevés anyuka dolgozik, míg a gyerekei kicsik. Ha mégis, akkor valamelyik családtag, nagyszülő, testvér, távolabbi rokon besegít, vagy olyan munkát keres, amit a gyerek mellett is el tud végezni, bedolgozás, távmunka, esti vagy hétvégi munka, amikor apuka van a gyerekekkel. Van olyan munka, ahová a gyereket magával viheti (például házhoz járó fodrász, reklámújság kihordás) vagy vállal még 1-2 gyereket megőrzésre a sajátja mellé. Aki kicsit tehetősebb, vagy fontos, hogy a nő ne essen ki a munkából, az a hathónapos szülési szabadság után keres bébiszittert vagy magánóvodát/bölcsődét. Vannak cégek, amelyek adnak hozzájárulást a gyermekmegőrzés költségeihez, a kiskeresetűek kaphatnak támogatást az államtól, a költségeket leírhatják az adójukból, így kb. 20 százalékát egy év múlva visszakaphatják. De az általános megszorítás ezeket a tételeket sem kíméli.

Érdekes, hogy mindezek ellenére a holland családok többsége még mindig vállal legalább 3 gyereket.

Egy kis matek

April 4th, 2011 by poe

Ma a bankban volt valami ügyem. Az alkalmazott, magunkkorabeli férfiú – vagyis 50 feletti – a következő számtani feladvánnyal szembesült:  6006 : 6 = ? Én fejjel lefelé, másfél méter távolságból oldottam meg az osztást kb. 1 másodperc alatt, addig ő módszeresen beütögette a számokat a zsebszámológépébe, mikor megkapta az eredményt, háromszor is megnézte, mint aki nem hisz a szemének! Én meg csak néztem, mit néz oly gyanakodva :D

Nem először tapasztalom, hogy a hollandok nem tudnak fejben számolni, de azért egy bank dolgozóitól ennél kicsit többet vártam. Most hogy bízzam rájuk a pénzemet? :-?

Krókuszvakáció

February 21st, 2011 by poe

11715.jpg

Hollandiában szombaton kezdődött a krókuszvakáció, ilyenkor 7-800 ezer holland kel útra Európa síközpontjai felé. Elkerülendő a tolongást, sokan már csütörtök este elindulnak. Ez a cseles terv az idén nem vált be, mert annyian gondoltak erre, hogy csütörtökön és pénteken is hatalmas sorok alakultak ki az autópályákon mindenfelé. Másik buktató a gyerekes családokat érte. Mivel itt nem szokás extra szabadnapokat engedélyezni tanítási időben, így az “okos” szülők  már a határon túlról mobiltelefonon jelentették a tanárnak/tanítónak, hogy gyermekük beteg, pénteken nem jelenhet meg az iskolában. Igenám, csakhogy a többi szülő is így gondolkodott, ennek következtében némelyik osztályban 20 hiányzót is jeleztek. A szociális munkások az iskola értesítése alapján becsöngettek a beteg gyermekek otthonába, ha nem nyitottak ajtót, olykor a szomszédoktól is kérdezősködtek. Hátrahagyott levelükben felkérték a szülőket, mihamarabb jelentkezzenek a gyermekvédelemnél. Ha először fordult elő az eset, megússzák egy ejnyebejnyével, de a visszaeső bűnösökre feljelentés és bírság vár.

Hollandiában nagyon komolyan veszik az ilyesmit, ha a szünet szombattól kezdődik, nem lehet hamarabb elutazni.

Elnöki telefon a kagylóban

January 29th, 2011 by poe

mark_rutte.jpg

Ne tessék kijavítani, a cím helyes. Ez a mai fő politikai hír, amit a reggelim mellé az újság címlapján feltálaltak. Mark Rutte államelnök mobiltelefonját-blackberryjét (hogy a fenébe mondják ezt vajon magyarul???) beleejtette a vécékagylóba. A pasas nem sokat teketóriázott, felgyűrte az inge ujját és kihalászta a becses szerkezetet. Rövid szárogatás után a készülék szerencsére ismét működőképes volt,  az egész ország örömére, hiszen fontos telefonszámok, időpontok, jegyzetek tárháza egy ilyen ketyere. Ki tudja, tán még a közel-keleti kérdést is befolyásolta volna a nagy dolog.

Az Elnök Úr nyilatkozott is a rendkívüli belpolitikai esemény alkalmából. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a pottyanás még a pottyantás előtt történt, ez a tény valamivel kellemesebbé tette a halászatot.

Beteljesülés

January 21st, 2011 by poe

29313m1.jpg

De jó lenne, ha minden kívánságom ilyen gyorsan teljesülne. Gyorsított eljárásban ítélték el egy fémhulladéktelep tulajdonosát. Két és fél év börtönbüntetést kapott és félmillió euró pénzbírságot. A házkutatáskor egymilliónyi készpénzt találtak a széfben. A rotterdami “üzletember” mindent felvásárolt, ami fémből volt, kissé cinikusan, minden szégyen nélkül mesélte el a bíróságnak, hogy pénteken délután sorban álltak a pénztára előtt az emberek a hét folyamán összelopkodott fémáruval. De vett teljes kamionnyi lopott árut, rezet, nikkelt, titánötvözetet, sőt lopott pótkocsit, konténert is. Az ítélet még nem jogerős.

Egy fecske nem csinál nyarat, remélem, esete csak az első volt a sorban!

Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát!

January 17th, 2011 by poe

Múlt héten összeütközött egy expresszvonat és egy tehervonat, mindkettő kisiklott. Szerencsére sérültek nem voltak -mindkét vonat épp fékezett - de az anyagi kár tetemes. Mint kiderült, a balesetet az okozta, hogy a vasúti szakaszon 300 méter rézkábel hiányzott.

Réz villámhárítókat is lopnak éjszakánként, főként templomok, magasabb középületek faláról.  A temetőkből sorra eltűnnek a rézből készült vázák, díszek, szobrok. Elesett katonák emlékművéről elloptak 300 rézlapot. Hidak, kerítések darabjainak kel lába, nyoma vész mindennek, ami kicsit is rézszínű.

A réz világpiaci ára emelkedik, pár év alatt megháromszorozódott.  A fémkereskedők nem sokat érdeklődnek az átvételkor, örülnek, hogy olcsón megszerzik a fontos nyersanyagot, hamar az olvasztókemencékbe kerül a bizonyíték. A megkárosítottak ennek az értéknek sokszorosát fizetik a károk helyreállításáért, de az anyagiakon túl a lopás állandó tömegszerencsétlenség, tragédia lehetőségét idézi elő. Alkalomszerű lopás, mondják a hivatalosok. Mintha azt hallanám, megélhetési lopás.

Nem, nem a magyarországi hírekből mazsoláztam, a fentiek Hollandiában történtek, egy hét bűnügyi krónikáját néztem csak át. Keleteurópai színesfémtolvaj-bandák fosztogatnak számos nyugati országban. Könnyű dolguk van, közel a határ, hol itt, hol ott tűnnek fel, majd el, a rendőrség meg bottal ütheti a nyomukat. Fontos, hogy újabb rendfenntartó egységeket küldünk Afganisztánba!

Téli örömök és gondok

January 12th, 2011 by poe

foto0316.jpg p1010002.jpg foto0334.jpg 

Szinte az egész december fehér volt. Mióta Hollandiában élek, ennyi havat, ilyen tartós havazást nem láttam még. Eleinte élveztük nagyon, hiszen olyan tiszták voltak az utcák és a levegő is. De aztán csak nem akart vége szakadni, már harminc centinél jártunk, amikor végre beruháztunk egy hólapátba.  Bár mire észbe kaptunk, már csak ronda fekete színű volt kapható, felvásárolták a csinosabbakat. Persze a hollandok – velünk együtt – azt hitték, most is úgy lesz, mint eddig, hogy 1-2 nap alatt elolvad az egész hó.  Mivel ez nem következett be, kénytelenek voltunk seprűt, lapátot ragadni, de addigra már jócskán le lett taposva mindenhol, így elég nehézkes lett a közlekedés. Mind a járdákon, mind az úttesten, a tereken, parkolókban 5-6 centis jégréteg lapult a frissen esett hó alatt. A gyerekek szép nagy hóembereket építettek, néhol iglut is. Láttam egy pasast, aki a kocsiját ásta ki a hóból, és a jeges darabokat gondosan átdobálta a szembeszomszéd elé. Ezek valószínűleg elutaztak az ünnepekre, minden redőny le volt engedve a házon. Egy másik bolond két szánkót kötött az autója után zsineggel, rajtuk négy gyerek, és nagy vigyorogva, meglehetősen gyors tempóban keringett velük a környező utcákban. A hideg kilelt a láttukra, a kipufogó bűze egyenest a gyerekek arcába irányult, a kanyarokban a két szánkó átsodródott a  másik sávba, és állandóan attól rettegtem, hogy a pasas egyszercsak fékezni kényszerül, a gyerekek meg fölkenődnek a lökhárítóra.

Az utakon amúgy is fura dolgokat láttunk. Egyesek, mintha versenyeztek volna, melyikük autójának van magasabb hósipkája. Aztán az autópályán a gondosan megőrzött  hódarabok lerepültek, egyenest az utánuk jövő szélvédőjére. Persze hideg is volt pár napig,  a mínusz 10-12 fokban befagytak az ablakok. Sok sofőr épp csak egy tenyérnyit kapargatott le, akkorkát, ahol egy szemmel épp kilát. Eléggé balesetveszélyes dolog ez is, ráadásul igazán értelmetlen, hiszen 1-2 euróért lehet kapni ablaktakaró fóliát, reggel nem kell vakarni az üveget. Meg kapható spray is, ami leolvasztja a jeget pár perc alatt. De mindig akad, aki keresi a veszélyt. A téli gumit is sokan luxusnak tartják, láttuk is a spórolósokat csúszkálni.

A leghidegebb napokra új rendeletet hoztak, a hajléktalanokat akaratuk ellenére is – rendőri segédlettel – be lehet vinni a menedékhelyekre. Akkor nem is fagyott meg senki. Mostanra felmelegedett kicsit az idő, a kényszer megszűnt, lett is mindjárt haláleset. Sajnos sok a lengyel bevándorló, aki, ha elveszti a munkáját, nem megy haza, hanem megpróbálja az utcán kihúzni tavaszig, a mezőgazdasági munkák kezdetéig. Akiknek meg fedél van a feje fölött, azok sokszor harmincan is laknak egy lakásban, mindenféle komfort nélkül. Egyre több probléma akad velük, számukat százezerre becsülik, de még egyre jönnek. A hollandoknak kezd elegük lenni belőlük, hiszen itt is rengeteg a munkanélküli, és a 9 eurós minimál órabért  már leszorították 7-re majd 6-ra. Persze egy holland ennyiért nem dolgozhat, a szakszervezetekkel kötött szerződések nem adnak erre lehetőséget, ahogy a járulékok befizetésének elbliccelésére sem, de a lengyel munkaközvetítőkön keresztül érkezők beérik a rosszabb feltételekkel, így a munkaadók a nagyobb haszon reményében inkább őket foglalkoztatják.

Így kerül sok holland család kilátástalan helyzetbe. Egyre hosszabb  az élelmiszersegélyre várakozók sora, és  mostanra oda jutott ez a jóléti társadalom, hogy az interneten egyre gyarapszik azoknak a száma – jelenleg 24 személy – , akik egyik veséjüket akarják áruba bocsátani, hogy az adósságaikat csökkentsék, vagy a  gyereküket iskoláztatni tudják. Ez a hír végre elhatolt a felsőbb körökbe is és vizsgálat indult, hogyan fordulhatott ilyesmi egyáltalán elő.

Közbizonytalanság

November 30th, 2010 by poe

politie_klompen.jpg

Olvasom az újságban, hogy egyre több a teljesen automatizált benzinkút. Naív nőszemély vagyok, azt hiszem, a technikai haladásnak köszönhetjük a gépesített változatot, pedig csupán arról van szó, hogy annyira megszaporodtak a rablótámadások, hogy már senki nem volt hajlandó még nappal sem munkát vállalni a kúton. A forgalmazóknak sem érte meg a dolog, ha hetente elvitték a bevétel jó részét. Így hát nincsen többé lehetőség kávézásra, vásárlásra, telefonálásra, toalett használatára sem. Az autósok megállnak, tankolnak, kártyával fizetnek és reménykednek, hogy nem rabolják ki őket. Ez is egy megoldás.

Az eseteknek kevesebb, mint egynegyedét sikerül felderíteni, a tettesek kapnak néhány hónapot-évet, ha sikerül sztárügyvédet megfizetni, még ennyit sem. Így persze a rendőrök sem eléggé motiváltak,  hiába dugnak rács mögé akárhány bűnözőt, azok csak nem fogynak. Noord-Limburgban ebben a hónapban nyolc rablás volt, a rendőrség egy Google rablástérképet tett fel az internetre, ahol a szép színes ábrán kis ikonok segítségével lehet nyomon követni a szorgalmas rablók tevékenységét. Ha a piros ábra zöldre vált, sikerült elfogni a tettest. Jelentem, a nyolcból egy már zöldül! Hát ez is valami. A térképünket Gelderland is megirigyelte, leutánozta, bár az ő statisztikájuk jobb, csak öt rablásuk volt. Hát lehet, a német-belga-holland háromszögben három ország rablói is tevékenykednek.

Az áruházak, élelmiszerboltok személyzetét mostanság ingyenes tanfolyamokon képezik ki, hogyan bánjanak a rablókkal. A helyzetgyakorlatokat színészekkel játsszák, persze ők a rosszfiúk. Szkeptikus vagyok, nem hiszem, hogy a tréningtől jelentősen csökkenne a bűnözés.


Network-wide options by YD - Freelance Wordpress Developer